Evangélikus Országos Múzeum

Luther öröksége címmel nyitottuk meg állandó kiállításunkat 2016. november 11-én. A magyarországi evangélikusok 1815-ben ajándékként kapták meg Luther Márton 1542-ben kelt végrendeletét – ez a dokumentum jelképe lehet annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében.
Ezt az örökséget mutatja be kiállításunk három téma, a „Főtér”, a „Templom” és a „Ház” metaforái köré rendezve. A kiállítás visszatükrözi, hogy a Kárpát-medencei evangélikusság három nyelven (szlovákul, németül és magyarul) gyakorolta hitét. A mintegy 350 műtárgyból álló tárlat üzenetét a hagyományos tájékoztató szövegek és informatív tárgyfeliratok mellett interaktív digitális alkalmazások, elforgatható tárlóelemek, kihúzható fiókok, játékok segítségével ismerhetik meg látogatóink.

Ház
A házban lévő tárgyak felidézik, hogy a hétköznapokon hogyan élték meg hitüket a magyarországi evangélikusok. A tárgyak egy része az életfordulókhoz csatlakozik. A születéshez a keresztelés, a felnőtté váláshoz a konfirmáció, a családalapításhoz az esküvő, az elmúláshoz a temetés szertartása csatlakozik. Keresztelői kelengye darabjai, konfirmációs ajándékok, emléklapok és káték, esküvői emléklap és kelengyeláda látható a kiállítótérben. Jónás könyvének jeleneteivel aprólékosan kihímzett halotti kendő, mestermunkának készült, díszes koporsófedél és halotti címer idézik fel a temetéssel kapcsolatos szokásokat. A tárgyak másik része a mindennapi vallásosságot idézik fel: családi Biblia, az üldözések idején otthoni áhítatokon használt prédikációs könyv, vagy olyan kendő, amelyre nagytarcsai lányok szeretett énekeskönyvük, a szlovák tranoscius betűivel hímezték fel nevüket. A 20. század elején készült, Luthert ábrázoló zenélő kép tanúsítja, hogy a vallásosság az ipari korszakban is része volt a mindennapi életnek. Gyermek látogatóink számára egy bölcső, a benne lévő, pólyálható baba és az alá rejtett kirakó közvetíti kiállítás üzenetét. Elsősorban az ő kedvükért készítettünk három kis „baba-enteriőrt”, amelyek gyerek szemmagasságban ábrázolnak egy esküvői, egy keresztelői és egy otthoni, karácsonyi jelenetet. A digitális alkalmazás képernyőjén kutatva megnézhetjük, hogy a különböző korszakokban, különféle nyelvű és hagyományú evangélikus gyülekezetek tagjai milyen módon élték át hétköznapjaikat és ünnepeiket mind a mai napig

Templom
A „templomban” minden olyan tárggyal találkozhat a látogató, amely egy evangélikus liturgikus térben is megtalálható. A műtárgyak segítségével megismerhetik, hogy melyek az evangélikus tanítás legfontosabb részei és ezek hogyan jelennek meg a tárgykultúrában. A terem tengelyében elhelyezett nemescsói szószékmásolat két oldalán oltári edényeket láthatunk: baloldalon a „szegények ezüstjéből” készült óntárgyakat, a jobboldalon aranyozott ezüst kelyheket, paténákat, ostyatartókat. A terem oldalán egy nagyon egyszerű, falusi iskolából származó szószékoltár látható. Átellenben festett padvégek és egy barokk keresztelőmedence mutatják meg, hogy milyen volt a 18. század végén épült templomok belső berendezése. Kiállítottunk öntöttvas ostyasütőket és két, 18. századi oltárképet. Legrégibb és legértékesebb oltárterítőink külön tárlóban tekinthetők meg. Felettük az evangélikus hittételeket összefoglaló ágostai hitvallás allegóriáját láthatjuk egy Gyönkben készült festményen. A tárlók alatti fiókokban díszes anyakönyvet, kéziratos ágendát és egy játékot találunk, amelyben kiválaszthatjuk, hogy mely tárgyak illenek egy evangélikus templomba. Külön tárlókban mutatjuk be az istentiszteleti élethez használt könyveket: ágendákat, bibliákat, prédikációs köteteket, énekeskönyveket. Digitális alkalmazás segítségével virtuálisan körbenézhetünk néhány magyarországi evangélikus templomban. Egy orgona játszóasztalán az evangélikus orgonazene legszebb darabjaiból hallgathatunk meg egy válogatást úgy, hogy a hangszínek regisztrálását magunk végezhetjük el zenehallgatás közben.

Főtér
A hagyományos társadalomban a főtéren állt a városháza, a templom és itt tartották a vásárokat is. Kiállításunkon a „Főtér” egyház és hatalom, egyház és társadalom találkozási pontja. A terem centrumában egy interaktív, digitális alkalmazáson keresztül ismerhető meg Luther végrendeletének tartalma, története, jelentősége. A terem baloldalán lévő tárlósorban lévő tárgyak egyház és a hatalom kapcsolatának különböző korszakairól tanúskodnak. Először azokat az időszakokat ismerhetjük meg, melyekben az evangélikusok a politikai hatalom jóindulatú semlegességét, esetleg támogatását élvezték. A tárlósor második részében azok a korszakok sorakoznak, melyben a magyarországi evangélikusoknak üldöztetést kellett elszenvedniük. Itt láthatjuk többek között a Lutherről készült első ismert, magyarországi festményt, Kossuth Lajos keresztelési edényeit, vagy azt a vasnyársat is, melyre az eperjesi vésztörvényszéken halálra kínzott Radvánszky György levágott fejét tűzték. Az érintőképernyővel kezelhető digitális alkalmazás olyan történelmi jeleneteket idéz meg rövid szövegekkel és animált grafikákkal, amelyek egy-egy korszak kétarcúságáról tanúskodnak.

A Főtér átellenes oldalán lévő tárlósorban lévő tárgyak az egyház és a társadalom együttélésének különböző területeit villantják fel. A lelkészcsaládok élete, a háborúhoz való viszony, az anyagi kérdések, és az egyházigazgatás olyan területei voltak a mindennapi életnek, ahol a mindenkori társadalmi környezet és az egyházi élet szorosan hatottak egymásra. Egy nagyobb tárlóban a 19. századi szalonokat megidéző enteriőr keretében mutatjuk be a nők szerepét az egyházi életben. Az utolsó tárló az evangélikusok és a többi magyarországi felekezet kapcsolatáról mesél három jellegzetes műtárgy segítségével. Ezekben a tárlókban látható mások mellett az ún. árvízi kehely, Mária Dorottya nádorné személyes tárgyai és Zsilinszky Mihály szabadkőműves relikviái. Érintőképernyővel kezelhető digitális térképen keresztül tekinthetjük meg, hogy 1560 és 2016 között hol voltak evangélikus gyülekezetek a mindenkori Magyarországon.

A Főtér és a templom között egy kisebb tárló idézi fel az evangélikus iskolák gazdag történetét. Az egyik fiókban Petőfi Sándor első ismert verskéziratát tekinthetik meg a látogatók a selmeci líceum érdemkönyvében. A tárló felett egy Ágfalván készült, 19. századi akvarell szemlélteti a mai nézők számára a legismertebb ószövetségi történeteket és Krisztus feltámadását. Egy játék segítségével az is kiderül, hogy az evangélikusok által használt latin, német, magyar és szlovák nyelv szavait vajon ma még fel tudjuk-e ismerni. Az iskolához tartozik egy olyan digitális alkalmazás, amely a régi emlékkönyvek hagyományait a mai közösségi oldalak eszközeivel kombinálva mutat be neves evangélikusokat és kapcsolati hálójukat.