Budapest látnivalói

Bajor Gizi Színészmúzeum

Cím Budapest XII. kerület, Stromfeld A. u. 16. 47.493972 N, 19.011478 E
Kapcsolat Telefon: 1/225-3161 Web: www.oszmi.hu Email küldése
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye.
Nyitvatartás: szerdától-vasárnapig 14-18 óra között

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK
- "EMBERNEK RÖPÜLNI BOLDOGSÁG” – LATINOVITS ZOLTÁN (1931–1976) - KIÁLLÍTÁS
„A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek, kellékek. Halálával művészete megszűnik. A kortársak halálával emléke is kivész. Festmény vagy fénykép marad utána, halott mozgókép, valamely régi pillanat viaszlemeze, kellékek, rossz kalap, sétabot, sír. Élete szűntével varázsa is megszűnik” – írta Latinovits Zoltán a Ködszurkáló című, 1973-as művében.

A kiállítás felidézi azt a társadalmi környezetet, melyben a meg nem értett művész létezett. Bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek reprezentálják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták a váteszhajlamú küldetéses embert, akinek Ködszurkáló című kötetében olvasható vallomásai, vádjai, illetve a művészet értelmét kutató írásai egy nyughatatlan lélek belső vívódásairól tanúskodnak.

A Ruttkai Évához fűződő olthatatlan szerelme összefonódik a Vígszínház Rómeó és Júlia előadásával; s több filmszerepében visszaköszön a merész tervek bűvöletében élő, örökké elégedetlen, szókimondó értelmiségi, amilyen ő maga is volt. Származása, génjeiben hordozott finom eleganciája Szinbád megformálásában segítette, ám megakadályozta abban, hogy belesimuljon az 1960-as, 1970-es évek színházi világába, alkalmazkodni tudjon a szocializmust építő hatalom művészi célkitűzéseihez.

A tárlat Latinovits Zoltán előadóművészi tevékenységét is bemutatja, melyet a színész nemzetépítésnek tartott, s ennek szellemében állította össze önálló estjeit. A múlt költőivel kortásaihoz szólt. De a nemzetépítés gondolata mindennapjait kitöltve színházideálját is meghatározta. A hatalom ezért mindent elkövetett, hogy művészi tevékenységét ellehetetlenítse.

Rövidre szabott művészi pályáját sok ezer ember követte kitüntetett figyelemmel, tragikus halála az egész országot mélyen megrendítette.


- NEMES NYOMOKON. SZÍNHÁZ A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCÁBAN - KIÁLLÍTÁS
Az első kőből épült magyar színház a kolozsvári Farkas utcában 1821. március 12-én nyitotta meg kapuit. A színházavatás kétszáz éves évfordulója alkalmából kamarakiállítással emlékezünk az erdélyi magyar színjátszás állandó otthonára, jeles eseményeire és kiváló színészi teljesítményeire.

„Nemcsak azért első, mert történetileg a legrégibb, hanem azért, mert a magyar művelődésnek, a magyar nemzeti gondolatnak tett szolgálatai elsővé avatják.” – írta Janovics Jenő A Farkas utcai színház című kötetében. A kolozsvári színjátszás úttörői legfőbb célkitűzésüknek még az anyanyelv elterjesztését, az erkölcsök nemesítését és a hazafias érzület felkeltését tekintették. Később, a polgárosulás időszakában a művészi munka került a középpontba: az európai és magyar drámai hagyomány darabjai kiemelkedő színészek tolmácsolásában kerültek színpadra.

A Farkas utcai színház 1906-ig adott otthont az országos rangra emelkedett kolozsvári színjátszásnak. A XIX. század elején még korszerűnek számító színházépület – a későbbi átalakítások ellenére – a századforduló táján egyre kevésbé tudott megfelelni a művészi és nézői igényeknek, illetve tűzbiztonságát sem sikerült megnyugtatóan rendezni. Az emblematikussá vált épületet hiába keressük a mai Kolozsváron, 1934-35-ben lebontották, helyén modern stílusú diákházat emeltek.

Tárlatunkban a Farkas utcai színház nyomába eredve a fennmaradt fotók, színlapok, tervrajzok, kéziratok, emléktárgyak és visszaemlékezések segítségével idézzük meg a színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait.

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai program, Megjöttek a színészek! címmel játékra hívja a felsőtagozatos és gimnáziumi osztályokat. Az alkotó képzeletnek is teret engedő szerepjátékban a részt vevők a vándorszínészek életébe nyerhetnek bepillantást.


A Bajor Gizi Színészmúzeum története
Az eredetileg földszintes neobarokk házat Beyer Rudolf, Bajor Gizi fivére vásárolta meg 1928-ban, a művésznő alakíttatta át nagystílű villává Országh Béla építészmérnök terve alapján. Bajor Gizi 1933 elején költözött ide, majd harmadik férjével, Germán Tibor fül- és gégeorvossal osztotta meg emeleti lakrészét.

Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. A szalonból a második világháború legsötétebb korszakában menedékház lett. Itt élte át a vészkorszakot Germán Tibor, Budapest ostromát Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és Tamási Áron.

1951. február 12-én – a gyászjelentés szerint gyógyíthatatlan betegségben tragikus hirtelenséggel elhunyt Bajor Gizi. A nyomok kettős öngyilkosságra utaltak. A boncoláskor kiderült, hogy Germán Tibor agykéregsorvadásban szenvedett. A hozzátartozók szerint – s ez lett aztán a hivatalos álláspont – Germán azt képzelte, hogy felesége megsüketül, s ettől való félelmében meggyilkolta, majd magával is végzett.

A színésznő halálának első évfordulóján nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum. Az első kiállítás Bajor Gizi, Jászai Mari és Márkus Emília ereklyéit mutatta be a közönségnek. Az évek során a villa többi helyisége is felszabadult, így időről időre új múzeumi termeket alakítottak ki. A múzeum az ezredforduló után teljesen átalakult: 2002-ben az emeleten, majd 2010-ben a földszinten nyílt új tárlat: a „Szép ház, nagy park közepén…” című állandó kiállítás a ház egykori tulajdonosának, Bajor Gizinek és a múzeumot alapító Gobbi Hildának állít emléket. A múzeum földszintjén a színháztörténeti múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki tárlatok jeles színházi eseményekről emlékeznek meg, kiemelkedő színházművészek pályafutását mutatják be. Az emeleten a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit.
Budapest_Bajor_Gizi_Szineszmuzeum_01.webp Budapest_Bajor_Gizi_Szineszmuzeum_02.webp Budapest_Bajor_Gizi_Szineszmuzeum_03.webp Budapest_Bajor_Gizi_Szineszmuzeum_04.webp