Tolna megyei internáltak emlékműve

A „Hűséggel a Hazához” mozgalom megalakulását megelőzően a „Volksbund der Deutschen in Ungarn” a Bonyhád melletti Cikón tartotta zászlóbontó nagygyűlését 1939. április 30-án, majd 1944 áprilisában már a bonyhádi sportpálya volt a színtere a Hitler 55. születésnapjára rendezett ünnepségnek. Az eseményen a magyar kormány miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltette magát, s jelen volt a német nagykövet is.

„A »Volksbund« és a »Hűséggel a Hazához« mozgalmak politikailag megosztották a német családokat, és egymás ellen fordították őket. A retorziót, a kollektív bűnösség elvét pedig mindenkire egyformán alkalmazták a kitelepítések során. Egy dolog számított, hogy az 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek és/vagy anyanyelvűnek vallotta-e magát valaki. Legalább ennyire fontos szempont volt, hogy volt-e mit elvenni tőle” – világított rá a nagypolitika helyi következményeire Köhlerné Koch Ilona. „A háborút követően a bonyhádi németeket a kollektív bűnösség elve alapján számos megtorlás érte.

1945 januárjában közel 300 fiatal nőt és férfit kényszermunkára hurcoltak el a Szovjetunió területére Bonyhádról és a ma már a város területéhez tartozó Majosról és Tabódról, ahonnan az embertelen körülmények következményeként több mint harminc százalékuk soha nem térhetett haza. Ugyanezen év áprilisában elkezdődött a Volksbund tagjainak vagyonelkobzása, amit májusban minden német nemzetiségűre kiterjesztettek.

A kollektív büntetés egyik formája a lengyeli internálótábor volt, ahova nőket és gyermekeket, valamint az otthon tartózkodó férfiakat vitték, és áprilistól júniusig emberhez nem méltó körülmények között tartották őket fogva, míg házaikba új telepesek kerültek. Ezután a tábor lakóit szélnek eresztették. Időközben megindultak a kitelepítések is és a bonyhádi lakosokat 1946. június 1-től 1948 júniusáig több hullámban, marhavagonokban szállították Németországba. Az ő házaikba a Bácskából elűzött bukovinai és erdélyi székelyeket, valamint felvidéki magyarokat telepítettek.

Nem tudjuk, pontosan mennyi volt azoknak a száma, akik a német hadsereggel menekültek el, mert tisztséget vállaltak a Volksbundban, vagy egyszerűen csak féltek az oroszoktól, de a kitelepítés következtében a bonyhádi népességvesztés megközelítőleg 3500 főre tehető” – vonta meg a számszerűsíthető mérleget a német önkormányzat elnöke.