Bóly látnivalói
Helytörténeti kiállítás
A kiállítás az 1752-ben épült egykori Batthyány uradalom magtárában nyílt 2001. március 15-én. Az épület földszintjén a városi könyvtár, emeletén a helytörténeti és néprajzi bemutató látogatható.
Bóly és vidékének korai történetét a neolit kortól a honfoglalásig régészeti leletek illusztrálják. A helységet megnevező első írott emlék bemutatása után, a XVIII. Század elejétől 1946-ig, a lakosságcsere időszakáig kaphatunk képet az uradalom és népe korabeli életéről és személyes történelméről.
A Batthyány-uradalom gazdag levéltári anyaga mellett a helyi katolikus egyesület életéről és az egyházközség múltjáról, valamint a felvidéki református magyarok hasonlóan gazdag közösségi életről számos dokumentumot és fényképet láthatunk.
Ezt követően a helyi céhes-, majd társulati keretek között működött kézművesek: asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló (pacskeros)-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott eszközanyagáttekinthetik meg az érdeklődők.
A helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábuk illusztrálják.
Két szobaenteriőr a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoranyagával idézi fel az 1920-as évek jobbmódú parasztpolgári lakosságának életmódját. A felvidékiek gazdag szőtteskultúrájáról asztalneműk és viseleti darabok vallanak.
A tárlat végén az 1956-os forradalom és szabadságharc bólyi eseményeinek emlékeit láthatják az érdeklődők.
A kiállítást a városról megjelent válogatott könyvészeti anyag és a helybeli jelentősebb műemlékek fényképes bemutatója zárja.
Bóly és vidékének korai történetét a neolit kortól a honfoglalásig régészeti leletek illusztrálják. A helységet megnevező első írott emlék bemutatása után, a XVIII. Század elejétől 1946-ig, a lakosságcsere időszakáig kaphatunk képet az uradalom és népe korabeli életéről és személyes történelméről.
A Batthyány-uradalom gazdag levéltári anyaga mellett a helyi katolikus egyesület életéről és az egyházközség múltjáról, valamint a felvidéki református magyarok hasonlóan gazdag közösségi életről számos dokumentumot és fényképet láthatunk.
Ezt követően a helyi céhes-, majd társulati keretek között működött kézművesek: asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló (pacskeros)-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott eszközanyagáttekinthetik meg az érdeklődők.
A helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábuk illusztrálják.
Két szobaenteriőr a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoranyagával idézi fel az 1920-as évek jobbmódú parasztpolgári lakosságának életmódját. A felvidékiek gazdag szőtteskultúrájáról asztalneműk és viseleti darabok vallanak.
A tárlat végén az 1956-os forradalom és szabadságharc bólyi eseményeinek emlékeit láthatják az érdeklődők.
A kiállítást a városról megjelent válogatott könyvészeti anyag és a helybeli jelentősebb műemlékek fényképes bemutatója zárja.
További keresési lehetőségek