Kőtenger

A Tokaji-hegység nyugati peremén fekszik a szép nevű Boldogkőújfalu falucska, amely Európa egyik mértani középpontjának számít. A községtől keletre, a Falu-hegy délnyugati oldalában bizarr sziklatömbökkel tarkított füves mező húzódik, amely természetvédelmi terület. A kőtenger elnevezés nem teljesen helyes, aminek megmagyarázása a következőkben vállalkozunk!

Boldogkőújfalu környékén a felszínen kb. 13 millió évvel ezelőtt (miocén földtörténeti kor szarmata korszaka) létrejött andezites kőzetek (Baskói Andezit Formáció) találhatók, amelyek kialakulása hatalmas lávaárak formájában történt. A forró és viszkózus andezites láva folyása közben blokkokra, tömbökre darabolódott és úgy szilárdult meg, hűlt ki. A lávaárak kialakulása után a blokkok közötti repedések tágítását a külső erők (pl. fagy, szél, áramló vizek) vették át, amelyek hatására elkülönülő andezittömbök jöttek létre. A további mállási folyamatok hatására a tömbök szélei lekerekítődtek és a közöttük lévő repedések finom agyagszemcsékkel töltődtek fel, amelyekben a növényzet is megtelepedett. Egyes kutatók a Pannon-tó hullámverését és utóvulkáni folyamatokat is sejtenek a kőtenger kialakulása mögött.

A kőtenger kifejezés nem egészen pontos, hisz a valódi kőtengerek a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) fagyaprózódása során jöttek létre. Mivel a boldogkőújfalui andezitblokkok nem így alakultak ki, ezért rá “csak” a pszeudo-kőtenger, azaz az “ál-kőtenger” kifejezést használjuk.
A kőtengertől szépen látszik Boldogkő-vára, amely egy összesült riolittufából álló “taréjra” épült.