Mária kegyhely

Már a 9. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében a Szűzanya tiszteletére. Maga István király és fia, Imre herceg is több ízben elzarándokoltak ide.

A krónikák szerint a község tavát is felkeresték, így ez a hely is történelmi jelentőségű. Megjelent Bodajkon Szent Gellért, sőt Szent Lásztó király is, aki 1090-ben – a legenda szerint - az Al-Duna felé igyekvő, Székesfehérvárt ostromló pogány-tatár sereget egy keresztvetéssel futamította meg.

Később a kapucinus szerteresek feladatául szabták a bodajki kegyhely újjáépítését. Egy Willibald nevű páter meg is kezdte a munkálatokat, és megvetette a Dunántúl egyik leglátogatottabb kegyhelyének alapját. Belekezdett - a régi alapokon - a Segítő Szűz kápolnájának építésébe. Később a búcsújárók befogadására a kápolna mellé barokk kegytemplom is épült. Az építők élén maga Kolonics Lipót hercegprímás állt.

A ma is látható szép freskók egyidősek az építménnyel, és a műértők szerint ezek festéséhez némi köze volt a nagy osztrák barokk művészeknek, így Maulbertschnek is. A katolikus templomban a tabernákulum fölött a Segítő Szűzanya passaui kegyképének másolata Colloredó, bécsi grófnő ajándéka.

A modern idők vallásos megújhodása megkövetelte a kegyhely kibővítését. Ezt csak úgy tudták megoldani, hogy 1942-ben mintegy tizenötezer zarándok befogadására alkalmas hatalmas zarándokudvart kezdtek kialakítani olaszos árkádsorral és szabadtéri oltárral. A zarándokudvarban embernagyságú Mária szobor található, alatta a csodatévő Szent Kút. A bányászat miatt elapadt, de hamarosan újra működni fog.