Görög katolikus templom

A ma is álló tégla templom 1902-től 1907-ig épült. Tervezőjét sajnos nem ismerjük, de a tervek 1901-ben már készen voltak, mivel november 21-én elküldték őket Ungvárra. December 13-án pedig írtak egy levelet gróf Andrássy Dénesnek templomépítési ügyben, amelynek sajnos a szövegét nem ismerjük. Talán támogatást próbáltak igényelni a számos művészeti és szegény intézményeket támogató alapítványt létrehozó főúrtól. 1902-ben már Vencsellőről kaptak ajándékba négy fa gyertyatartót, valószínűleg az épülő templom számára (amelyek még ma is megvannak, használaton kívül). 1904-ben még meszelték és tapasztották a régi templomot, majd 1905-ben kiigazították a haranglábat is, tehát az új templom még építés alatt állhatott.

Az építkezést Guthy Ödön vezette, aki 1907-ben elkerült a faluból, de költözése előtt pontos kimutatást készített az építkezés kiadásairól és bevételeiről. Ezekből az adatokból elég jól követhető az építés menete. 1902-ben alapozták, a következő évre maradt a téglavetés, s három év alatt már használható állapotba került az épület, amelyről sajnos nem tudjuk, hogy mikor szentelték fel. Valószínűleg 1907-ben, vagy az előző év őszén, mielőtt az építtető pap elkerült volna. Firczák Gyula munkácsi püspök új antimenziont is adományozott, amelyen a dátum mára már olvashatatlanná vált.

Az új templom eklektikus stílusú, a fatemplommal ellentétesen, Ny-K-i tájolású épület. Azért fordították meg, hogy a főbejárat az utcára nyíljon. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik, s északi oldalon csatlakozik hozzá a sekrestye. A szentély megvilágítását a hajó ablakaival egyező méretű, két nagy ablak biztosítja.

A téglalap alakú hajó osztatlan terű, vakolt, koporsó formájú deszka mennyezettel fedve, keleti végében karzattal. A hajó terét nyolc félköríves záródású ablak világítja meg.

Kívül, a szentély sarkait és a hajó falait támpillérek teszik változatosabbá. A keleti végen áll a torony, mely nem nyúlik be a hajó terébe. Oldalaihoz két kisebb helyiség van ragasztva: az egyik a Mária kápolna, a másikban pedig a karzatra és a torony emeleteire vezető lépcső található. Mind a két tér a torony alsó szintjéből nyílik. A torony testét kívül három párkány, a középső szinten három körablak, a felső szinten pedig négy, félkörívesen záródó ablak tagolja. A sisak formája íves, kubusos tagjának oldalán bádogdíszekkel ellátva. A templom méretei: 23,5 m hosszú, szélessége 9 m, magassága 6,5 m. A torony magassága 25 m.

Meglepő, hogy a berendezés is hamar elkészült. Az oltárépítőnek szánt második előleg talán a szószék építésére vonatkozott. 1908-ban már fizetnek is a Mária oltárért (egy évvel korábban Bakati György még Szent Antal oltárra is adott pénzt, de ez nem készült el), a szószékért, térdeplő asztalért és valamelyik szentségházért. Ekkor már volt egy hordozható Mária kép is, mely persellyel volt egybekombinálva, akárcsak a mai. 1909-ben festetnek egy „feszületet” is, mely az előkészítő asztal feletti festménnyel lehet azonos. A sok kiadás ellenére, 1917-ben gyűjtéssel járultak hozzá a kállói templom leégett oltárának újjáépítéséhez, míg a saját templomukat Szt. Mihály és az Úr Jézus festett képeivel akarták díszíteni.

Az új templom az 1930-as évek közepére már olyan rossz állapotba került, hogy teljes külső és belső felújítást igényelt, ami meg is történet. Főleg a koporsó alakú, vakolt deszka mennyezettel voltak gondok, de ekkor a falakat is meg kellett erősíteni (ekkor épültek a hajó támpillérei). Belülről teljesen kifestette egy kállói szobafestő, aki még képek pingálására is vállalkozott.