A bicskei evangélikusok a Magyarhoni Ágostai Hitvallású Evangélikusok 1880-as névtára szerint a Csabdi gyülekezet 7 filiájának egyike volt, mindössze 2-3 fõvel, viszont 1903-ra a hívek száma 145-re emelkedett. Gyülekezetté az 1924-tõl itt szolgáló Horváth Sándor csabdi evangélikus lelkész szervezte õket.
A nagyközség 1933-ban telket adományozott a gyülekezetnek, amely gyakorlatilag egy gödör volt: a község lakói innét vittek földet maguknak. Az akkori felügyelõ, Szkok Pál malomtulajdonos volt, aki teherautóival rengeteg fuvart vállalva sokat tett a gödör feltöltéséért.
Végre 1934-ben elindulhatott a templom építése: Tóth Sándor budapesti építészmérnök (Sólyom Jenõ teológiai tanár bátyjának a sógora) tervei alapján, Schádl (Sarlós) József építész vezetésével. A templom jellegzetessége, hogy a gödör miatt elõször beton kútgyûrûket helyeztek a töltésbe, és ezekre húzták fel a templom falait. Az építkezés két év alatt készült el, a tornyába került kétmázsás haranggal együtt.
A felszentelést D. Kovács Sándor püspök végezte 1936. október 31-én. '939-ben sikerült a hívek adományaiból Angster orgonát vásárolni. A gyülekezet öröme nem sokáig tartott: a II. világháborúban, 1944 végén vagy 45 év elején súlyos bombatalálatot kapott a templom, melynek következtében a templom tetõzete leégett és beszakadt, belseje a toronysüveggel és a toronyba vezetõ lépcsõvel együtt teljesen kiégett: a padok, az orgona. Egyedül az oltár maradt meg, rajta a Bibliával, mutatva az utókornak is: Isten igéje örökre megmarad.
A gyülekezet számára nehéz idõszak következett. Istentiszteletet a templom helyett a polgári iskolában, majd a református gyülekezeti házban, majd a kisajátítás után a református templomban tartottak havonta két alkalommal.
Elkezdõdött a pénzgyûjtés a templom felújítására. A templom újra felszentelésére 1949. május 26-án, pünkösd ünnepén került sor.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A nagyközség 1933-ban telket adományozott a gyülekezetnek, amely gyakorlatilag egy gödör volt: a község lakói innét vittek földet maguknak. Az akkori felügyelõ, Szkok Pál malomtulajdonos volt, aki teherautóival rengeteg fuvart vállalva sokat tett a gödör feltöltéséért.
Végre 1934-ben elindulhatott a templom építése: Tóth Sándor budapesti építészmérnök (Sólyom Jenõ teológiai tanár bátyjának a sógora) tervei alapján, Schádl (Sarlós) József építész vezetésével. A templom jellegzetessége, hogy a gödör miatt elõször beton kútgyûrûket helyeztek a töltésbe, és ezekre húzták fel a templom falait. Az építkezés két év alatt készült el, a tornyába került kétmázsás haranggal együtt.
A felszentelést D. Kovács Sándor püspök végezte 1936. október 31-én. '939-ben sikerült a hívek adományaiból Angster orgonát vásárolni. A gyülekezet öröme nem sokáig tartott: a II. világháborúban, 1944 végén vagy 45 év elején súlyos bombatalálatot kapott a templom, melynek következtében a templom tetõzete leégett és beszakadt, belseje a toronysüveggel és a toronyba vezetõ lépcsõvel együtt teljesen kiégett: a padok, az orgona. Egyedül az oltár maradt meg, rajta a Bibliával, mutatva az utókornak is: Isten igéje örökre megmarad.
A gyülekezet számára nehéz idõszak következett. Istentiszteletet a templom helyett a polgári iskolában, majd a református gyülekezeti házban, majd a kisajátítás után a református templomban tartottak havonta két alkalommal.
Elkezdõdött a pénzgyûjtés a templom felújítására. A templom újra felszentelésére 1949. május 26-án, pünkösd ünnepén került sor.