Református templom

Egy XIII. századvégi oklevél a Megváltó tiszteletére szentelt monostoros egyházát, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek Miklós nevű papját említik. Az Árpád-kori alapítású 1200 körül épült kis románkori temploma a XVI. században református templommá lett.

Az 1809. évi jelentés szerint: Ami fundatioját illeti, ennek temploma és parochiája oly régi, hogy még a mostani öregeknek az attyok sem hallotta, annyival inkább megmondani nem tudta, ki adta valamikor a templom vagy a parochia fundusát és mikor, ki idejében, ki költségével, vagypedig ki engedelmével és miképen épültek légyen?

1940-ben a nyíregyházi múzeum megásatta a templomot, s az 1896-os átalakítás előtti állapotokról a következőket jegyezték fel: a szen­télyzáródás köríves volt, az ív kezdetén északról és délről háromlépcsős támpillér állott. Az ablakai 40-45 cm szé­lesek, egy méter magasak, félköríves záródásúak voltak, ólomkarikás üveggel, kívül dróthálóval. A kis templom 10, 5 m hosszú, 5,80m széles, falvastagsága 65 cm volt. A mennyezetemlékezés szerint nem volt boltozott, ha­nem lapos, sima és égszínkékre festett. Északi oldalában állott a katedra is, cserfakoszorúval, makkokkal, szőlő­fürtökkel, tulipánokkal díszítve, s ezzel a felírással: Készítette Bojté Mihály 1830-ban. A nyugati karzat is ekkor készült, melyre a főkurátor Csáky János és a főbíró Papp István neveit ráfestették.

A templom előtt 1872-ig állt a harangtorony, ekkor huszártornyot készítettek.
1896-ban lebontották a templom szentélyét, a hajót négy méter­rel hosszabbították meg kelet felé és egyenes zárófalat készítettek. A románkori alapozást meghagyták, a hajó fa­lát a nyilások megnagyobbításával téglából átépítették, téglából épült a toldás is. A nyugati homlokzat előtti to­rony alapozásához felhasználták a régi köveket.

Az 1895-96-os építkezés után a hajó és a torony lábazata is szép kváderkövekből rakott lábazaton állt, s ezeket a munkákat Melegh László kőműves tervezte és végezte. Az 1980­-as évek végén a templomot teljesen felújították, a kváderköves lábazatot bevakolták és sötét színűre festették. A 24 méter magas téglalap alaprajzú torony elvesztette eredeti díszítését. A 6 x 15 méteres belső térben egyszínű­re mázolt kazettajellegű, sík famennyezet és 200 ülőhely van.

A 221 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1924-ben Budapesten, a 96 kg-os harang felirata: A Bentereczi Reformata Eklesia közös költségben öntette Papp Ferentz kurátorságába 1839-ben ismeretlen mesterrel, (Nr. 196). - Fényes Elek szerint 470 többnyire református, az 1911-13. évi névtárak szerint 556 református és 314 más vallású lakosa volt.