Szent Lőrinc vértanú templom

A település legfontosabb műemléke a római katolikus templom, mely jellege szerint a falu főútvonalának kiszélesedésében, fák között álló nagyméretű klasszicista stílusban készült épület. Külsejének jellemzői: középtornyos homlokzatán, enyhen előrelépő rizalit fejezetes pilaszterekkel és tinpanonnal. Kosáríves bejárat és kórusablak, közöttük tábla, amelynek felirata: „Az egy igaz Isten ditsőségére Sz. Lőrincz mártír tiszteletére közigyekezettel és buzgósággal.” Alatta meg egy tábla látható az álabbi szöveggel: „Magyarország ezredéves fennállásának emlékére 1896.”

A rizalit két oldalán nagy faltükör, a főpárkány fölött ívelt vonalú oromfal-háromszögek, közöttük a toronyemelet keretelt sávos síkjában alacsony ablak. A torony oszlop-párkánya fölött fejezetes sarokpillérekkel tagolt toronyemelet, körben négy vállöves, félkörös harangablakokkal. Órapárkány órákkal, kettőzött lanternás, kupolás sisak.

Lizénákkal díszített oldalain jobbra négy bojtdíszes, szegment záródású ablak van. Az első lizéna keretelésében fekvő ovális lépcsőházablakkal. Egyenes záródású, rézsűsen visszalépő szentély. Balról füles, kőkeretes oldalbejárat.

A templombelső jellemzői: A kórusalja csehsüveg boltozatos, a szelesen előrelépő kosárív között előredomborodó falazott kórus-mellvéd plasztikus Louis XVI. stílusú díszekkel, beépített orgonaházzal. A hajótér három szakaszos, tágas, amelyen széles lesarkított délpillér kötegein mereven kiülő párkány látható. A csehsüveg boltozatok között szeles járomhevederek vannak. Homorúan archívolt, lépcsőzetesen emelt, visszalepő négyzetes szentélye fölött csehsüveg boltozat van.

templom2

A templom berendezéséről a következőket mondhatjuk el. A főoltár festett, részben aranyozott fa. Szarkofág alakú sztipesz, oszlopos, klasszicizáló tabernákulum. Az oldalán színesen festett egy-egy imádkozó angyal látható, valamint félkörösen záródó nagy empire faragványokkal díszített olajvászon főoltárkép, amely a védőszentet, Szent Lőrinc mártírt ábrázolja. Az oltárképet 1821-ben Balkay Pál egri festőművész készítette.

A templomban tálalható egy Hordozható Mária is. A két empire oszlopon álló faragott baldachin alatt áttört, aranyozott keretben olajba festett Mária, hátoldalán a pieta – ábrázolása. A hordozható asztalon díszvázák találhatók és egy-egy plasztikus puttó szobor. A Hordozható Mária 1820 körül készülhetett.
A két mellékoltár fehérre festett, részben aranyozott fa. Az egyik Szent Anna, a másik Szent József tiszteletére készült 1860 körül. A Szent Anna oltáron tálalható kép Szűz Mária neveltetését ábrázolja. A Szent József oltáron pedig Jézus nevelőapjának képe látható. Az előbbi oltárképet 1862-ben Sajósy Alajos egri festő készítette, a másik 1880 körül készült, feltehetően egri művész alkotása.

A klasszicista stílusú szószék fehérre festett, részben aranyozott fa. Tölcséres talpán leveles gomb és rozettás talpöv található. Kosarán aranyozott dombormű, mely Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Hangvetőjében sugaras galamb van, tetején felhő gomolyog és angyalfejek között törvénytábla látható.
A gyóntatószék a XVIII. század végen készült pácolt hársfából, gömbölyű előrésszel Hátfalán szegett peremu, vésett panneau van. A szék a régi templomból való.

templom3

A sekrestyében levő gyóntatószéket puhafából alkottak. Félkörös alaprajzán, csigás végű rekesztőfalakkal. Az 1770 körüli időből való.
A szentélyben két darab kétüléses keményfából, faragott sarkokkal és ívelt oldallapokkal, elől csillagos és intarzia berakásos, 1790 körül készül padszék tálalható. Ez az úgynevezett „tanítók” széke helyi asztalos munkája.

A templom hajójában 4×9 darab keményfa padot helyeztek el. Ezek 1820 kor. klasszikus stílusban készültek. A szentélyben is tálalható a „tanítók székéhez” hasonló 1800 körül készített kettős ülőpad. Sőt a kórusnál további négy darab kettős családi pad és két darab háromüléses családi pad van, amelyek az 1800 körüli évekből valók. Valamennyi stallumszerűen kialakított családi pad a régi templomból való, ahol azokat a nemesi község birtokos családjai használtak.

A szentélyben lévő papi szék részben berakott cseresznye és cseresznye-gyökér fából való, ívelt lábakkal, nagy csigában végződő kartámokkal. Ezek helyi asztalos munkái 1820 körül készültek.