1890-re készült el Beled főutcájának képét jelentősen meghatározó épület, a döntően neoreneszánsz elemeket tartalmazó késői historizáló stílusú kastély. A kastély külseje máig megtartotta eredeti kialakítását. Tervezője Ludwig Schöne.
A kert törtívű oromzattal, volutás díszítéssel, tetején copf jellegű kővázával ellátott pilléres kapuépítménye szintén eredeti formájában maradt fenn. A kastély felé néző oldalán a Barthodeiszky család kőből faragott címere látható. A szabadon álló épület homlokzatai egységes kialakításúak, középső tengelyükben tört ívű oromzatok emelkednek. Az alaksor kváderes díszítésű, az épület sarkain armírozás látható. A kastély keretelt ablakait félköríves vagy háromszög alakú szemöldökpárkányok koronázzák, amelyekben ornamentális motívumokkal övezett torzfej látható. Főhomlokzatának oromzatában egykor a Barthodeiszky család címere és az 1890-es évszám volt látható, ma a volutás díszítés, a félkör alakú lunetta és csúcsíves záródású faltükör látható. Az oldalrizalitok szélei armírozással díszítettek, felettük trapézoromzatok emelkednek. Az alagsor ablakainak osztása megegyezik a magasföldszint nyílásritmusával, a homlokzat 1+5+1 osztású.
Az oldalhomlokzatokat középen enyhén előrelépő rizalit tagolja, amelynek félköríves záródású ablakait háromszög szemöldök koronázza. A törtívű oromzaton egy egyenes záródású, íves szemöldökpárkánnyal ellátott ablak nyílik, amely felett csúcsíves faltükör látható. A kerti homlokzat középső tengelyében - a széleken két pilléren, középen két toszkán oszlopon nyugvó - timpanonos kocsifelhajtó áll. A homlokzat síkjában, a kocsifelhajtó felett a főhomlokzatival megegyező kiképzésű oromzat jelenik meg, amelyen kör alakú, keretelt világítóablak nyílik. A hátsó homlokzat két szélén, széleiken armírozással díszített oldalrizalitok láthatók, felettük trapézoromzatok emelkednek. A kocsifelhajtó két oldalán a többi ablak szintjénél magasabban lévő ablakok nyílnak, alattuk kisméretű, szegmensíves záródású ablakokat helyeztek el. A kastély tetőzetének eredeti ablakait, az oromzatok vasdíszeit a felújítások során is megőrizték.
A kastély eredeti nyílászárói megmaradtak, azonban az eredetileg flóderozott felületeket zöld színűre festették, a réz kilincsek egy részét modern alumínium darabokra cserélték. A főbejáraton belüli szélfogó ajtaja, ami egyébként megegyezik a kastély többi ajtajának kialakításával - másodlagos elhelyezésben van. A II. világháború után a kastélyt kifosztották, majd az államosítást követően gépállomást alakítottak ki, a park fáit kivágták. Az 50-es évek közepén a község tulajdonába került a kastély és általános iskolát helyeztek az épületbe. Mára az önkormányzat tulajdonában álló kastély üresen áll. Korábban falai között helytörténeti gyűjtemény is található volt. A kastély eredeti, pillérek által tartott vasrácsos kerítése ma is látható. (A kerítés helyi védelem alatt áll.) (Kastély leírása a műemlékjegyzék szerint. A kutatást Nemes András és Édelmayer Kamilla művészettörténészek végezték.) A kastély településképet meghatározó szerepe vitathatatlan. Ahhoz azonban, hogy a jövőben az épület emblematikus megjelenés minél jobban érvényesüljön, lépéseket kellene tenni a kastély közvetlen környezetében megépített iskolaépület zavaró látványának mérséklésére, pl. növényzettel való eltakarására, homlokzatszínének szerencsésebb megválasztására.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kert törtívű oromzattal, volutás díszítéssel, tetején copf jellegű kővázával ellátott pilléres kapuépítménye szintén eredeti formájában maradt fenn. A kastély felé néző oldalán a Barthodeiszky család kőből faragott címere látható. A szabadon álló épület homlokzatai egységes kialakításúak, középső tengelyükben tört ívű oromzatok emelkednek. Az alaksor kváderes díszítésű, az épület sarkain armírozás látható. A kastély keretelt ablakait félköríves vagy háromszög alakú szemöldökpárkányok koronázzák, amelyekben ornamentális motívumokkal övezett torzfej látható. Főhomlokzatának oromzatában egykor a Barthodeiszky család címere és az 1890-es évszám volt látható, ma a volutás díszítés, a félkör alakú lunetta és csúcsíves záródású faltükör látható. Az oldalrizalitok szélei armírozással díszítettek, felettük trapézoromzatok emelkednek. Az alagsor ablakainak osztása megegyezik a magasföldszint nyílásritmusával, a homlokzat 1+5+1 osztású.
Az oldalhomlokzatokat középen enyhén előrelépő rizalit tagolja, amelynek félköríves záródású ablakait háromszög szemöldök koronázza. A törtívű oromzaton egy egyenes záródású, íves szemöldökpárkánnyal ellátott ablak nyílik, amely felett csúcsíves faltükör látható. A kerti homlokzat középső tengelyében - a széleken két pilléren, középen két toszkán oszlopon nyugvó - timpanonos kocsifelhajtó áll. A homlokzat síkjában, a kocsifelhajtó felett a főhomlokzatival megegyező kiképzésű oromzat jelenik meg, amelyen kör alakú, keretelt világítóablak nyílik. A hátsó homlokzat két szélén, széleiken armírozással díszített oldalrizalitok láthatók, felettük trapézoromzatok emelkednek. A kocsifelhajtó két oldalán a többi ablak szintjénél magasabban lévő ablakok nyílnak, alattuk kisméretű, szegmensíves záródású ablakokat helyeztek el. A kastély tetőzetének eredeti ablakait, az oromzatok vasdíszeit a felújítások során is megőrizték.
A kastély eredeti nyílászárói megmaradtak, azonban az eredetileg flóderozott felületeket zöld színűre festették, a réz kilincsek egy részét modern alumínium darabokra cserélték. A főbejáraton belüli szélfogó ajtaja, ami egyébként megegyezik a kastély többi ajtajának kialakításával - másodlagos elhelyezésben van. A II. világháború után a kastélyt kifosztották, majd az államosítást követően gépállomást alakítottak ki, a park fáit kivágták. Az 50-es évek közepén a község tulajdonába került a kastély és általános iskolát helyeztek az épületbe. Mára az önkormányzat tulajdonában álló kastély üresen áll. Korábban falai között helytörténeti gyűjtemény is található volt. A kastély eredeti, pillérek által tartott vasrácsos kerítése ma is látható. (A kerítés helyi védelem alatt áll.) (Kastély leírása a műemlékjegyzék szerint. A kutatást Nemes András és Édelmayer Kamilla művészettörténészek végezték.) A kastély településképet meghatározó szerepe vitathatatlan. Ahhoz azonban, hogy a jövőben az épület emblematikus megjelenés minél jobban érvényesüljön, lépéseket kellene tenni a kastély közvetlen környezetében megépített iskolaépület zavaró látványának mérséklésére, pl. növényzettel való eltakarására, homlokzatszínének szerencsésebb megválasztására.