A képzőművészeti gyűjtemény a többi szakági gyűjteménnyel együtt született és gyarapodott, szervesen épült be a múzeum állandó kiállításainak Amikor száz évvel ezelőtt, 1899-ben összeült a Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlése, Békéscsabán a múzeumi eszmének már több évtizedes múltja volt. Először is a tudós evangélikus lelkészt, Haan Lajos történetírót kell megemlítenünk, akit szenvedélyesen érdekelt szűkebb hazája múltja és számottevő, túlnyomórészt érméket és régészeti anyagot tartalmazó gyűjteménye volt. Már az 1860-as években foglalkozott egy helyi múzeum létrehozásának gondolatával, tervét azonban egyelőre alárendelte a megye múzeumalapítási törekvéseinek. 1874-ben adományával a már fennálló gyulai múzeum megyeivé fejlesztéséhez járult hozzá, s a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat alelnökeként munkájával ezt a kulturális intézményt szolgálta.
Reök István, Munkácsy Mihály nagybátyja, a korábbi szemlélettől eltérően a régészet és a numizmatika egyeduralmával szemben a helyi kultúrát képviselő néprajzi és történeti tárgyakat is gyűjtésre érdemesnek tartotta. A békéscsabaiak közül hasonlóan gondolkodott Zsilinszky Mihály, későbbi minisztériumi államtitkár is, Bartóky Lászlóné pedig az 1880-as években adományaival járult hozzá a Múzeum-Egyesület gyűjteményének létrehozásához.
A csabai múzeum alapításához a gazdasági-társadalmi feltételek a 19. század végére értek meg. A kezdeményezés érdeme Varságh Béla gyógyszertár-tulajdonosé volt. Az általa 1899. július 1-jére összehívott értekezleten határozták el a Múzeum-Egyesület felállítását. Tervükhöz tekintélyes pártfogóra leltek a már említett Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárban. Nevéhez fűződik az egyesület alapszabály-tervezetének kidolgozása, amit az 1899. november 25-én tartott alakuló közgyűlés néhány módosítással fogadott el. A dokumentum fontosabb célkitűzései ma is időszerűek: “…felkutatni és összegyűjteni a város, esetleg a vármegye egész területén található régészeti, történelmi, természeti és néprajzi emlékeket; továbbá megőrizni a népéletre vonatkozó jellegzetes tárgyakat, művelődési eszközöket, könyveket és kéziratokat, művészeti és ipari tárgyakat, valamint a város jótevőinek az emlékét, képeit és családi ereklyéit; végre az általános ismereteket terjeszteni, népkönyvtárakat szervezni, és hozzáférhetővé tenni.”
A Múzeum-Egyesület létezésének tizenöt éve alatt lerakta a gyűjtemények alapjait, megfelelő szakembereket nevelt, s tevékenységének betetőzéseként felépítette a múzeumnak helyet adó Közművelődés Házát. A múzeum–könyvtár–műterem–közművelődés négyes funkcióját ellátó intézmény számára készült épületet 1914-ben avatták fel. Ma is ez az épület ad otthont a múzeumnak, amely 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály (1844–1900) nevét.
A múzeumot megalakulásától kezdve a Múzeumi-Egyesület működtette, 1914-től városi múzeumként működött, 1950-től állami kezelésbe került, 1962-től a Békés megyei múzeumi szervezet központja, 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának megyei feladatokat ellátó intézménye. Az 1970-es évektől a magyarországi szlovák és román nemzetiség országos bázismúzeuma lett.
Az első igazgató Balás Ádám (1872-1932) gimnáziumi tanár volt, aki rövid ideig, 1902-ig töltötte be ezt a posztot. Utána 1908-ig Krammer Nándor (1855-1921) polgári iskolai tanár következett, akinek legnagyobb érdeme a múzeum gyűjteményi “lajstromának” elkészítése, és megjelentetése. Az egyesület utolsó vezetőjévé Rell Lajos (1874-1952) gimnáziumi tanárt választották, aki a városi kezelésbe adott múzeumnak is első igazgatója lett. Nevéhez fűződik a múzeum felépítésével kapcsolatos teendők szervezése, irányítása, az első kiállítások rendezése. 1932-ben Korniss Géza (1888-1960), Békéscsaba kultúrtanácsnoka vette át az igazgatói tisztséget. Ebben az időszakban kerültek a múzeumba az első Munkácsy relikviák. Az államosított múzeum igazgatója 1951-től, rövid ideig Lükő Gábor (1909–2001) volt, majd Tábori György (1913–1997), szakképzett néprajzos került az intézmény élére. Ebben az időszakban a szakmai gyűjtőmunka a múzeum gyűjtőterületéhez igazodott. (Természettudomány: a Körösök vidékének természeti képe; régészet: főként az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyaga, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; műemlékvédelmi központ; Békéscsaba története; képzőművészet: magyar képtár, különös tekintettel a helyi képzőművészekre, Munkácsy-ereklyék gyűjtése és emlékkiállítás.)
Az utolsó nagyobb korszakhatár a múzeum történetében 1962, amikor a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács (1990-től a Békés Megyei Önkormányzat), a kialakított megyei szervezet központja pedig Békéscsaba lett. A megyei múzeumi szervezet munkáját 1969-től Dér László vezette, aki elsősorban múzeumszervezői munkásságával hozott létre maradandó értéket. 1982-től dr. Szabó Ferenc történész-levéltáros, 1996-tól dr. Grin Igor néprajzos, majd dr. Szatmári Imre régész irányította az intézmény munkáját. 2013-tól Ando György néprajzkutató a megyei hatókörű városi múzeum igazgatója.
A rendszerváltást követően kiszélesedtek a múzeum nemzetközi kapcsolatai, s előbb az Arad Megyei Múzeummal, majd a Szlovák Nemzeti Múzeummal, a nagyváradi Körös-vidéki és a tőketerebesi Honismereti Múzeummal kötött együttműködési szerződést, melynek köszönhetően több kiállítás cseréjére, közös kutatómunkára került sor.
A múzeumi munka megismertetését és a gyűjtőmunkát segítették az évenkénti néprajzi, régészeti és természettudományi gyűjtőtáborok. Rendszeresek lettek az iskolásoknak tartott múzeumi órák, csoportos tárlatvezetések, raktár- és műhelylátogatások. A múzeum és a közönségkapcsolat szorosabbá válását szolgálta elsősorban a felnőttek részére az 1974-ben alakult Békés Megyei Múzeumbarátok Köre, amely a múzeumi munka társadalmi hátterét teremtette meg.
A múzeum gyűjteménye a természettudományi, régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti, gyűjteményi anyagokból tevődik össze. A természettudományi gyűjtemény madártojás, rovartani, botanikai malakológiai (molluszka) gyűjteményi egységekből és madárpreparátumokból áll. Régészeti, honfoglalás kori, szkíta, kelta, szarmata, avar kori, bronzkori leletek az 1920-as évektől folyamatosan kerültek a múzeumba. A néprajzi anyag (bútorok, textília, kerámia, viselet, gazdasági eszközök, használati tárgyak, keretezett fényképek, hagyományok tárgyi anyaga) meghatározó része a szlovákok hagyományos kultúráját reprezentálja, de a Békés megyében élő magyar, szerb és román közösségek tárgyi kultúrájának emlékei is megtalálhatóak a gyűjteményben. Az 1980-ban létrejött történeti osztály főként Békéscsabáról és környékéről származó egyedi dokumentumokat, térképeket, archív fotókat, történeti és irodalomtörténeti kéziratokat és tárgyi emlékeket őriz. Az intézmény kiemelkedő műtárgy-együttese a festményekből és relikviákból álló Munkácsy-gyűjtemény, melynek alapját a festő özvegyének végrendelete szerint az 1930-as évek elején a gyűjteménybe került műtárgyak képezik. Az Országos Tervező Grafikai Biennálék műveire épül a múzeum alkalmazott grafikai gyűjteménye. A képzőművészeti szakág anyaga napjainkban főként kortárs képzőművészeti alkotásokkal bővül. A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtára több mint 40 000 szakkönyvet és folyóiratot számlál. Jelentős archív- és dokumentumfotó-gyűjteménnyel valamint szakági adattári anyaggal rendelkezik.
A Munkácsy Mihály Múzeum jelenlegi arculatát – az európai uniós források felhasználásával végrehajtott teljes rekonstrukciót követően elkészült új állandó kiállításokkal – 2008-ban nyerte el.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Báthori Várkastély és Panoptikum
A Báthori-család a XIV
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar
A Muskátli Vendéglő mellett lévő Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatják
Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont
Az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája
Budapest Retro Élményközpont
EGY ÉLMÉNYDÚS, INTERAKTÍV IDŐUTAZÁSRA HÍVUNK A BUDAPEST RETRO ÉLMÉNYKÖZPONTBA!
Gyere el és…
Balatoni Múzeum
A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk
Bakonybéli Tájház
Bakonybéli Tájház - Egy módos bakonybéli gazda háza; A bakonyi indián játék
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája
Kemenes Vulkánpark
A Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti
Bajor Gizi Színészmúzeum
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye
Unicum Ház (Zwack Múzeum)
Bizonyára hallott már II
Aquacinema Gyógy- és Wellnessfürdő
A nagy múltú gyógyfürdő 4,5 hektáros területen 4 termál medencével, 3 élmény medencével, úszó- és gyerek medencével rendelkezik
Cinemaqua Film- és Naturpark
A látogatók elképesztő filmes világba csöppennek, ha ellátogatnak Kisvárdára
Fülei Szoborpark - Mesepark
A Balaton és Székesfehérvár között, egy kis faluban, Fülén népesült be szobrokkal nem is olyan régen egy falu széli fás terület
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Folly Arborétum
Dédnagyapánk, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Salföldi kőtenger
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Bazalt utca tanösvény
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét
A szeretet szobra
A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg
Nádasdy-kastély
A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót
Esterházy-kastély
Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Vadászati Múzeum (Grassalkovich-kastély)
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI
Vers utca
A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a „Vers utca” elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Borbély Vendégház
A Borbély Vendégház a birtok központ része, a kóstoló pince fölött található, szőlőskertek ölelésében
Atlas Apartman Bükfürdő
Szolgáltatásainkkal a pihenésre vágyó vendégeink igényeit szeretnénk kielégíteni
Akác-tanya
Jó hangulat és otthonos környezet…
Az Akác-tanya a finn-magyar tulajdonban lévő Innatura Hungary Kft
Szőlőskert Vendégház
Szőlőskert vendégházunkat a falusi turizmus keretein belül működtetjük Vajtán a Termálfürdőtől 400 méterre
Arika Vendégház
A vendégház, mely egy szép polgári kúria, Gyulán a fürdőövezetben, a belvárosban található, igényesen berendezett, a felújított várfürdő és az egyedülálló téglavár teljes közelségében
Iskolakert Apartman
Felújított apartmanunk családok, kisebb baráti társaságok részére nyújt kényelmes pihenési lehetőséget a "bodrogparti Athén" városában
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Graefl-kastély
“SOHA NEM AKARSZ ELMENNI”
Egy élhető világot szeretnénk, igaz százéves falak között, de korunk emberének igényeihez igazítva
Hotel Lövér
Hétvégi kirándulást vagy családi pihenést tervez? Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
HOTEL LÖVÉR - természet és wellness harmóniában
A szálloda a csend és nyugalom szigete, gyönyörű zöld környezetben a Soproni Természetvédelmi Terület közepén, mely speciális szubalpin klímájával tökéletes hely a szabadtéri sportok szerelmeseinek
JEKA „LÁSZLÓ” Ifjúsági Szálló
LÁSZLÓ házunk, ifjúsági szálláshelyünk Visegrád központjában helyezkedik el, így innen bármelyik visegrádi látnivaló gyalogosan elérhető
Tópart Cottage
A Cottage sokszínű hely, amely önmagában hordozza a családias hangulatot, igazán teljessé azonban a hozzánk érkező vendégek teszik
Dióliget
Talán Te is álmodozol Róla, hogy kiszállsz a mókuskerékből, kivonulsz a városból, életmódot váltasz és egy sokkal természet közelibb, vidéki légkörben éled a mindennapjaidat, ahol egészen más értékek válnak fontossá, mint amiben eddig léteztél
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
Reök István, Munkácsy Mihály nagybátyja, a korábbi szemlélettől eltérően a régészet és a numizmatika egyeduralmával szemben a helyi kultúrát képviselő néprajzi és történeti tárgyakat is gyűjtésre érdemesnek tartotta. A békéscsabaiak közül hasonlóan gondolkodott Zsilinszky Mihály, későbbi minisztériumi államtitkár is, Bartóky Lászlóné pedig az 1880-as években adományaival járult hozzá a Múzeum-Egyesület gyűjteményének létrehozásához.
A csabai múzeum alapításához a gazdasági-társadalmi feltételek a 19. század végére értek meg. A kezdeményezés érdeme Varságh Béla gyógyszertár-tulajdonosé volt. Az általa 1899. július 1-jére összehívott értekezleten határozták el a Múzeum-Egyesület felállítását. Tervükhöz tekintélyes pártfogóra leltek a már említett Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárban. Nevéhez fűződik az egyesület alapszabály-tervezetének kidolgozása, amit az 1899. november 25-én tartott alakuló közgyűlés néhány módosítással fogadott el. A dokumentum fontosabb célkitűzései ma is időszerűek: “…felkutatni és összegyűjteni a város, esetleg a vármegye egész területén található régészeti, történelmi, természeti és néprajzi emlékeket; továbbá megőrizni a népéletre vonatkozó jellegzetes tárgyakat, művelődési eszközöket, könyveket és kéziratokat, művészeti és ipari tárgyakat, valamint a város jótevőinek az emlékét, képeit és családi ereklyéit; végre az általános ismereteket terjeszteni, népkönyvtárakat szervezni, és hozzáférhetővé tenni.”
A Múzeum-Egyesület létezésének tizenöt éve alatt lerakta a gyűjtemények alapjait, megfelelő szakembereket nevelt, s tevékenységének betetőzéseként felépítette a múzeumnak helyet adó Közművelődés Házát. A múzeum–könyvtár–műterem–közművelődés négyes funkcióját ellátó intézmény számára készült épületet 1914-ben avatták fel. Ma is ez az épület ad otthont a múzeumnak, amely 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály (1844–1900) nevét.
A múzeumot megalakulásától kezdve a Múzeumi-Egyesület működtette, 1914-től városi múzeumként működött, 1950-től állami kezelésbe került, 1962-től a Békés megyei múzeumi szervezet központja, 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának megyei feladatokat ellátó intézménye. Az 1970-es évektől a magyarországi szlovák és román nemzetiség országos bázismúzeuma lett.
Az első igazgató Balás Ádám (1872-1932) gimnáziumi tanár volt, aki rövid ideig, 1902-ig töltötte be ezt a posztot. Utána 1908-ig Krammer Nándor (1855-1921) polgári iskolai tanár következett, akinek legnagyobb érdeme a múzeum gyűjteményi “lajstromának” elkészítése, és megjelentetése. Az egyesület utolsó vezetőjévé Rell Lajos (1874-1952) gimnáziumi tanárt választották, aki a városi kezelésbe adott múzeumnak is első igazgatója lett. Nevéhez fűződik a múzeum felépítésével kapcsolatos teendők szervezése, irányítása, az első kiállítások rendezése. 1932-ben Korniss Géza (1888-1960), Békéscsaba kultúrtanácsnoka vette át az igazgatói tisztséget. Ebben az időszakban kerültek a múzeumba az első Munkácsy relikviák. Az államosított múzeum igazgatója 1951-től, rövid ideig Lükő Gábor (1909–2001) volt, majd Tábori György (1913–1997), szakképzett néprajzos került az intézmény élére. Ebben az időszakban a szakmai gyűjtőmunka a múzeum gyűjtőterületéhez igazodott. (Természettudomány: a Körösök vidékének természeti képe; régészet: főként az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyaga, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; műemlékvédelmi központ; Békéscsaba története; képzőművészet: magyar képtár, különös tekintettel a helyi képzőművészekre, Munkácsy-ereklyék gyűjtése és emlékkiállítás.)
Az utolsó nagyobb korszakhatár a múzeum történetében 1962, amikor a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács (1990-től a Békés Megyei Önkormányzat), a kialakított megyei szervezet központja pedig Békéscsaba lett. A megyei múzeumi szervezet munkáját 1969-től Dér László vezette, aki elsősorban múzeumszervezői munkásságával hozott létre maradandó értéket. 1982-től dr. Szabó Ferenc történész-levéltáros, 1996-tól dr. Grin Igor néprajzos, majd dr. Szatmári Imre régész irányította az intézmény munkáját. 2013-tól Ando György néprajzkutató a megyei hatókörű városi múzeum igazgatója.
A rendszerváltást követően kiszélesedtek a múzeum nemzetközi kapcsolatai, s előbb az Arad Megyei Múzeummal, majd a Szlovák Nemzeti Múzeummal, a nagyváradi Körös-vidéki és a tőketerebesi Honismereti Múzeummal kötött együttműködési szerződést, melynek köszönhetően több kiállítás cseréjére, közös kutatómunkára került sor.
A múzeumi munka megismertetését és a gyűjtőmunkát segítették az évenkénti néprajzi, régészeti és természettudományi gyűjtőtáborok. Rendszeresek lettek az iskolásoknak tartott múzeumi órák, csoportos tárlatvezetések, raktár- és műhelylátogatások. A múzeum és a közönségkapcsolat szorosabbá válását szolgálta elsősorban a felnőttek részére az 1974-ben alakult Békés Megyei Múzeumbarátok Köre, amely a múzeumi munka társadalmi hátterét teremtette meg.
A múzeum gyűjteménye a természettudományi, régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti, gyűjteményi anyagokból tevődik össze. A természettudományi gyűjtemény madártojás, rovartani, botanikai malakológiai (molluszka) gyűjteményi egységekből és madárpreparátumokból áll. Régészeti, honfoglalás kori, szkíta, kelta, szarmata, avar kori, bronzkori leletek az 1920-as évektől folyamatosan kerültek a múzeumba. A néprajzi anyag (bútorok, textília, kerámia, viselet, gazdasági eszközök, használati tárgyak, keretezett fényképek, hagyományok tárgyi anyaga) meghatározó része a szlovákok hagyományos kultúráját reprezentálja, de a Békés megyében élő magyar, szerb és román közösségek tárgyi kultúrájának emlékei is megtalálhatóak a gyűjteményben. Az 1980-ban létrejött történeti osztály főként Békéscsabáról és környékéről származó egyedi dokumentumokat, térképeket, archív fotókat, történeti és irodalomtörténeti kéziratokat és tárgyi emlékeket őriz. Az intézmény kiemelkedő műtárgy-együttese a festményekből és relikviákból álló Munkácsy-gyűjtemény, melynek alapját a festő özvegyének végrendelete szerint az 1930-as évek elején a gyűjteménybe került műtárgyak képezik. Az Országos Tervező Grafikai Biennálék műveire épül a múzeum alkalmazott grafikai gyűjteménye. A képzőművészeti szakág anyaga napjainkban főként kortárs képzőművészeti alkotásokkal bővül. A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtára több mint 40 000 szakkönyvet és folyóiratot számlál. Jelentős archív- és dokumentumfotó-gyűjteménnyel valamint szakági adattári anyaggal rendelkezik.
A Munkácsy Mihály Múzeum jelenlegi arculatát – az európai uniós források felhasználásával végrehajtott teljes rekonstrukciót követően elkészült új állandó kiállításokkal – 2008-ban nyerte el.