Békéscsaba látnivalói

Gabonamúzeum

Cím Békéscsaba Gyulai út 65. 46.678485 N, 21.121776 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat Telefon: 66/441-026 Web: www.munkacsy.hu Email küldése
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán 1974-ben a Gabonamúzeum létrehozását. Ezután került sor a csabai tanya megvételére. A következő lépés a békéssámsoni Csókási szélmalom átépítése volt a múzeum területére.

A gabonafélék termesztését hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt a Körös-Kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. A középkorban a folyókban, legelőkben és erdőkben gazdag Körösök vidéke elsősorban állattartásra volt alkalmas, de már I. István, államalapító királyunk oklevele Doboz jobbágyait kenyéradókként említi.

A török hódoltság idején a magyar és török földesúrnak történő adózás, a tizenöt éves háborúk elszegényítették a vidéket és menekülésre késztették a lakosságot. A termelés fellendítésére sokat tettek a XVIII. században megyénkben dolgozó gyakorlati gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, aki mezőgazdasági tanintézetet is szervezett.

A XIX. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrendezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével előmozdítani. Ebben a században a természeti csapások gyakran megzavarták a termelés folyamatosságát. Hosszú és keserves volt az út a nemzetségi birtoktól a modern gépekkel dolgozó nagy termésátlagokat biztosító agrotechnikai módszerek bevezetéséig.

A Gabonamúzeum létesítményei:
1. Gajdács vagy Csabai-tanya
Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése. 2017-ben jelentős pályázati forrás felhasználásával a tanyaépület nádfedeles tetőszerkezetének cseréjére, az épület aláalapozására és szigetelésére, a földpadozat rekonstruálására, valamint a nyílászárók, a falak és a téglajárdák felújításra került sor.

2. Csókási vagy Kiss-féle szélmalom
A megyerendezések előtt Makó város határához tartozó, ma Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról telepítették át a szélmalmot. Csókás puszta egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. Ennek a pusztának 507.számú tanyájáról származó szélmalmot Vajnai Pál építtette két pár malomkőre 1856-1860 között. A malom vonzáskörzetébe kb. 100 tanya tartozott. Az 1890-es években három pár kőre építették át. Évi teljesítménye: 15-16 vagon termény őrlése, darálása. Későbbi tulajdonosai voltak Molnár István és Bokor Mihály. A Kiss család tulajdonában 1953. november 30-án őrölt utoljára. A szélmalom 2019-ben jelentős felújításon esett át. A rekonstrukció alkalmával megújult a malom tetőszerkezete, falai, valamint a malom belsejében található faszerkezetek is. Továbbá négy darab teljesen új, az eredetivel megegyező, egyenként mintegy 1 tonnás, több mint 9 méter fesztávolságú vitorla is felkerült a korábbi helyére. Ezzel a szélmalom visszanyerte korábbi fényét és újra régi pompájában látható.

3. Vésztő-Mágori szín
Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Az uradalmakban vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek beszerzésére került sor. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével sok látogató által megcsodált egység, ahol jelenleg A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig című állandó kiállítás látható. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint.

4. A gabonanemesítőkre emlékeztető alkotás
A Dél-Alföld gabonanemesítőinek állít emléket Mladonyiczky Béla: „A mag” című szoborkompozíciója és a föléje – mintegy szárazmalmi kerengősátorként – emelt faszerkezet, Nemes Roland alkotása. A két malomkövön álló carrarai márvány búzaszem, a gabonatermesztést és -feldolgozást szimbolizálja. A felső malomkő barázdái mintegy a szántóföld barázdáira emlékeztetnek.

5. A Bőség c. szobor
1985 júniusában helyezték el a múzeum területén Emil Vitroel román szobrászművész süttői mészkő alkotását. A művész, aki Nagyváradon élt, a városnak ajándékozta a szobrot, amelynek felállítására, illetve felavatásra a város vezetőinek döntése alapján a Gabonamúzeumban került sor.
A Gajdács tanya körüli területen, a hagyományos tanyai környezetnek megfelelően szilva, dió, és egyéb, a környezetbe illő növényekből fás, cserjés területet alakítottak ki.
A mágori színben 1989. május 5-én nyílt meg A gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében az ókortól a napjainkig c. állandó kiállítás. A kiállítás anyagát Cs. Szabó István gyűjtötte és állította össze. A kiállítás célja, hogy 220 m2-n az átlagos múzeumlátogató és a szakember számára bemutassa a gabona tárolásának és feldolgozásának történetét, segítségül legyen a műszaki, gazdasági, társadalmi ismeretek gyarapításában. A kiállítás a következő nagyobb egységekre tagolódik: I. Őskor és népvándorlás kora, II. Középkor, III. Békés megye újratelepülése a török hódoltság után, IV. Az ún. tőkés fejlődés megyénkben, V. A megye malomipara, az államosítástól napjainkig, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat története.

Az alapítás gondolata:
A múzeum alapításának gondolata visszanyúlik az 1970-es évek elejére. Az adattárban őrzött levelezések arról tanúskodnak, hogy az intézmény alapításának szándéka 1970-1974 között született meg. Az intézmény alapítását szorgalmazó megyei, s városi vezetők különböző fórumokon kezdeményezték a konkrét megvalósítást. Így született meg 1974-ben az a levél, amelyet a párt Városi Bizottsága írt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium címére, személyesen Váncsa Jenő miniszternek, amelyben támogatását kérik egy Békéscsabán létrehozandó „Gabona-gazdaságtörténeti múzeum” alapításához. A levélírók elképzelése szerint a múzeumban egy “agrártörténeti kutatócsoport” is működne. Egyúttal körvonalazták elképzeléseiket a majdani múzeum működésére, gyűjtőkörére, illetve fenntartására vonatkozóan is.

A leendő múzeumot érintő, mindenre kiterjedő javaslat kidolgozására Váncsa Jenő minisztertől Vlcskó Lajos, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatója kapott megbízást. A javaslatot – természetesen – egyeztették a békéscsabai Városi Tanács illetékeseivel, annál is inkább, mert a múzeum helyére a Városi Tanács ajánlott fel területet, s már meglévő épületet. A javaslatban megindokolták a múzeum Békés megyében történő alapításának gondolatát, hivatkozva a megye gabonatermesztő és feldolgozó múltjára. Majd leírták azokat a témaköröket, amelyekkel megítélésük szerint a múzeumnak foglalkoznia kellene.

I. A gabonatermesztés története:
A gabonafélék fogalma
A Dél-Alföld gabonatermesztése
A gabonafélék nemesítése

II. A kenyérgabona tárolásának és feldolgozásának története
Tárolás és tisztítás története
A malomipar története
A sütőipari feldolgozás története (a paraszti kenyérsütés, pékek-kisipar, kenyérgyárak-sütőipar).
Bekescsaba_Gabonamuzeum_1.webp Bekescsaba_Gabonamuzeum_2.webp Bekescsaba_Gabonamuzeum_3.webp Bekescsaba_Gabonamuzeum_4.webp