Békési Gyógyfürdő

A fürdő épületét 1939-ben adták át, vizét a kb. 700 méter mélységből jövő 43 fokos hőmérsékletű Asztalos utcai termálkút biztosította, mely az épülettől 600 m-re volt, onnan vezették be a fürdő épületébe.

1943-ban a Magyarhoni Földtani Társaság Hydrológiai Szakosztálya, valamint a Balneológusok Országos Egyesülete Jenei Endre egyetemi tanár szakvéleménye alapján ásványi hévíznek minősítette.

1963-ban a fürdő területén egy új kutat fúrtak, a B-112. kataszteri számút, amely 1198 méter mélységről jövő 50 fokos hőmérsékletű vizet adott 60 liter/perc hozamban. 46,6 °C hőmérsékletű hévíz, sárgásbarna színű, gázos. Kéntartalma jelentékeny, ezért ivásra nem ajánlott, nátrium-hidrogénkarbonátot és 2161 mg/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz.

1990-ben a Fürdő épületét és a medence teret felújították és a reumatológiai szakrendelést a gyógyvize alapján az épületbe építették, fizio- és balneoterápiás kezeléseket is kialakítottak. Ekkor 2 fizioterápiás asszisztens, 2 masszőr és 1 gyógytornász végezte a kezeléseket. 1990-től a rendelőintézet kezelésében van a fürdő.

1996-ban a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága nyilvánította gyógyvízzé.
2003-ban fúrták másik kutunkat a B-155. kat. sz. hévízkutat: 1021 m talpmélységű, 54,7 °C-os, 340 liter/perc vízhozamú. Ezt 2005-ben nyilvánították gyógyvízzé. Összes ásványi anyag tartalma 1450 mg/l, nátrium-hidrogénkarbonátos víz, mely metakovasavat valamint jódot is tartalmaz. Színe sárgásbarna.

Az egyre növekvő népszerűség és betegforgalom miatt, valamint az épület elavulttá válása miatt a fürdő épületének megnagyobbítására és felújítására egyre nagyobb igény mutatkozott, melynek megvalósítására 2010 – 2011-ben egy DAOP pályázat adott lehetőséget.