Bátonyterenye látnivalói

Gyürky-Solymossy-kastély

Cím Bátonyterenye Népkert út 7-9. 48.009325 N, 19.836693 E
Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
A kisterenyei városrész nevezetességei közé tartozik az 1790-ben épült késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos Gyürky-Solymossy-kastély, illetve annak 13 hektáros ősparkja, ami számos ritka növénye miatt természetvédelmi terület. Abonyi Lajos író emlékműve is itt látható.

A Kárpát-medence északi részének nevezetes barokk kastély-típusának legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van.

A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került.

A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés, valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították, és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A kastélyt Bátonyterenye önkormányzata 1996 végén vásárolta vissza igen leromlott állapotban. Azóta sikerült kívül-belül felújítani, az emeleti szintet funkcióval (állandó kiállítás) megtölteni. Melléképületeivel együtt országos védettség alatt állnak, a kastélypark természetvédelmi terület.

A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján, 2003-ban nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás a Kossuth-díjas művész tiszteletére. A kiállítás emléket állít a művész munkásságának, átfogó képet nyújt életművéről. A kiállítás kiemelkedő darabjai a két legjellegzetesebb műcsoport: a néprajzi tárgyú művek és a bányászattörténeti sorozat. Az utolsó teremben idősebb Szabó István szobrászműterme látható, berendezésül felhasználva a művész által használt szerszámokat, eszközöket.

A kastélyhoz tartozó tájképi parkban többnyire a környékben honos fafajokat telepítettek. Az egykori park hírmondói a megmaradt hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, magas kőrisek, szilek. Solymossy báró a park kis tavában egyidőben fókákat tartott és a park vasút felőli részén a vízszintet alagcsövezéssel szabályozták. A park fái közül a második világháborút követően sokat kitermeltek. Különösen a fenyők sínylették meg a pusztítást. Az ötvenes évek elején nemesnyárakat telepítettek a parkba. Később az ingyenes fásítási anyagból tervszerűtlenül betelepített, többnyire fasorokat képező sokféle fafaj, díszcserje és sövény inkább rontott a park képén. A gondozás nélkül maradt széleken megindult a beerdősülés folyamata, ezt az erdőszerűen telepített lucfenyőfoltok nagymértékben elősegítették.

A parkot és területét a sok károsítás és tervszerűtlen ültetés ellenére 1975-ben védetté nyilvánították. Ezt követően a betelepített nemesnyárak kitermelésével kezdődött a park rekonstrukciója. A közel 400 köbméter nyárfa kitermelésekor le kellett zárni a park bejáratait. A fakitermelést a lakosság nem nézte jó szemmel, különösen azok ellenezték, akik részt vettek az ültetési munkákban. Néhány év alatt közel 470 taxon telepítésével egy új park körvonalai bontakoztak ki. A teljes rekonstrukciót máig nem sikerült befejezni, tájképi park jellegét csak később lehet visszaállítani. Az eddigi gondos munka alapján már ma is kedvelt pihenőpark.
Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye