Gyulai Gaál kastély

A Copf stílusú egy emeletes kastély 1796-ban épült. Egyidős a templommal. Gyulai Gaál Kristóf építtette és a család állandó lakhelyéül szolgált. A XIX. században már modernizálták. A kastély fénykorában, egy nagykiterjedésű és gondosan ápolt parkban állt.

Ma a Fő utca északi házsorában van. Megyei Önkormányzati tulajdonban a fő épület múzeumi gyűjtemények raktára volt és nemrégiben magántulajdonná lett. A kastély volt gazdasági szárnyában a helyi TSZ központi irodái, környezetében géppark és egyéb üzemi épületek üzemeltek, melyek mára a kastély tulajdonosáé. A kastély épületet nemrég felújították.

KASTÉLYKERT
A második katonai térképen jól látható a kastély és a hatalmas kiterjedésű park elhelyezkedése és az urasági lakóhely és a falu elkülönülése egymástól. A térkép tanúsága szerint a „park” egész a BatéMagyaratádi patak árteréig húzódott és a park úthálózatának merev, táblás szerkesztése volt, az egyes táblákban ültetvényeket jelöltek. A kastélypark építéstörténete nem kutatott, így jelenleg nem közismert. Feltételezhető, hogy a hatalmas kiterjedésű terület négyzetesen szerkesztett nagy kiterjedésű területe szőlő- és gyümölcskert volt. A díszkert, mely 1945 után elpusztult, illetve beépült az épület körül, idővel téglakerítéssel lezárt terület volt. A kastély építésidejéből és a mára ránk maradt idős fák fajából és elhelyezkedéséből arra következtethetünk, hogy klasszicista átépítés a kertben is éreztette hatását és festői tájképi park épült. A nagykiterjedésű, rendezett, ápolt parkrendszert a helyi lakosok csak „cifrakertnek” hívták. A „cifra” szóból arra következtethetünk, hogy gazdagon ültetett virágágyás volt a kerti kijárat előtt és a nagy szabad gyepfelület szegélyén hatalmas fák éltek. Feltételezhetjük, hogy a 19. század második felében a kor szokásai szerint a tájképi kertet gyűjteményes kertté fejlesztették, sajnos mára nyomuk sincs növényritkaságoknak. Nyolc idős kőris, egy japánakác és egy akác emlékeztet a dicső múltra.