Bátaszéken kívül, a Mohácsra vezető út mentén állt egy kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. 1762- május 13-án Thesz Bálint és testvérei egy kötelezvényt foglaltak írásba. Ebben elmondták, hogy az országút mellett álló Fájdalmas Szűz kápolna olyan kicsi, hogy csak a pap és a ministráns fért el benne, s mivel sárból és fonott falból épült, rossz állapotba került. Ezért a rokonokkal és szomszédokkal elhatározták, hogy szilárd anyagból egy nagyobbat építenek, annyi pénzük azonban nem volt, hogy alapítványt is tegyenek a fenntartására. Ezért megígérték, hogyha elkészül, gondot viselnek rá, mint ahogy ezt hű Mária tisztelő szüleik lelkükre kötötték. Úgy tűnik az építkezés ekkor már előrehaladott állapotban lehetett, mert 1762. június 1-jén az esztergomi érsek helynöke már a kápolna megáldására adott engedélyt, továbbá, hogy a kápolnában a nagyobb ünnepek kivételével egy misét lehet mondani. Az építkezés irányítója Viesl Antal volt. Az ünnepélyes megáldásra 1762. szeptember 3-án Fájdalmas Szűz ünnepén került sor. amikor Both plébános ünnepi misét is mondott benne.
Ezt követően hamarosan tovább bővítették és átépítették "Kálvária-hegy" formára. 1776-ban már megvolt a tornya, s ebben az évben tervezték a keresztek és szobrok felhelyezését az épület tetejére. Ezt követően nyerte el mai, végleges alakját, ugyanis 1811-ben azt olvassuk róla, hogy ez a kápolna a Kliegl család és a város lakóinak bőkezűségéből lett kálváriává átalakítva. Nyilván a Kliegl család ekkor építette ki családi sírboltját a kápolna keleti oldalán a sekrestye alatt.
A bátaszéki Kálvária kápolna feltűnően széles homlokzatú épület. Hármas tagolódása, három bejárata, a belső tér osztását tükrözi. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. Itt áll a három szobor alakkal gazdagított kálvária jelenet három keresztje. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magdolna térdelő alakja. Innen közelíthető meg az alapformából kiugró háromszintes torony, melynek földszintjén egy fülkében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra áll.
Különleges szépségű lehetett a berendezése is, melyből sajnos ma csak két ón gyertyatartó és a Fájdalmas Szüzet ábrázoló olajfestmény látható az egyházművészeti kiállításon. 1828-ban állt már mellette a gondozó háza, ez ma már nincs meg, és tornyában két harang volt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Ezt követően hamarosan tovább bővítették és átépítették "Kálvária-hegy" formára. 1776-ban már megvolt a tornya, s ebben az évben tervezték a keresztek és szobrok felhelyezését az épület tetejére. Ezt követően nyerte el mai, végleges alakját, ugyanis 1811-ben azt olvassuk róla, hogy ez a kápolna a Kliegl család és a város lakóinak bőkezűségéből lett kálváriává átalakítva. Nyilván a Kliegl család ekkor építette ki családi sírboltját a kápolna keleti oldalán a sekrestye alatt.
A bátaszéki Kálvária kápolna feltűnően széles homlokzatú épület. Hármas tagolódása, három bejárata, a belső tér osztását tükrözi. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. Itt áll a három szobor alakkal gazdagított kálvária jelenet három keresztje. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magdolna térdelő alakja. Innen közelíthető meg az alapformából kiugró háromszintes torony, melynek földszintjén egy fülkében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra áll.
Különleges szépségű lehetett a berendezése is, melyből sajnos ma csak két ón gyertyatartó és a Fájdalmas Szüzet ábrázoló olajfestmény látható az egyházművészeti kiállításon. 1828-ban állt már mellette a gondozó háza, ez ma már nincs meg, és tornyában két harang volt.