Szent Vér bazilika

Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették és 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök.

A templom egytornyos, három hajós, félköríves szentélyzáródású épület, a hajókat faragott mészkő oszlopok választják el egymástól. Hosszúsága 44,5 méter, szélessége 37,4 méter, nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok áll.

A templomnak 7 bejárata van. A nyugati oldalon lévő három kapu fölött félkörívben domborművek láthatók, középen a Magyarok Nagyasszonya, balra Szent István, jobbra a bátai apátságot egykor alapító Szent László király ábrázolásával, ez a templom Szent Kapuja. A templom körül sétálva a többi oldalbejárat fölött is félköríves faragványokat találunk.

A templomba belépve megragadja a látogatót az épület egyszerűsége, harmóniája. A mellékhajókat elválasztó oszlopsorok oszlopfőinek díszítésében a honfoglaló ősök és az Árpád-kor faragványainak motívumkincse jelenik meg, egy-egy címerpajzzsal a közepén. Figyelemre méltó a templom bazilikákra emlékeztető, lapos fa mennyezete, melyet a Sárköz jellegzetes népi motívumkincse díszít.

A főhajó apszisában látható a márvány főoltár, mely fölött hatalmas kereszt magasodik, rajta a híres limpiászi Krisztus életnagyságú korpuszával, a tabernákulumon pedig a Szent Vér ereklye látható.

A templom tornya 37 méter magas, a harangok szintjén oszlopos, körbejárható erkélyt alakítottak ki, ahonnan gyönyörű panoráma várja a bátor látogatót. Tiszta időben Baja, Szekszárd, sőt a pécsi TV torony is felismerhető.

A templom körül szép parkban áll a szabadtéri oltár, a Szent Vér Lelkigyakorlatos Ház, a templom előtt az aszfaltban pedig kirajzolódnak az egykori apátsági épület és templom alapfalai. A körmeneti úton keresztút található, amely rózsafűzér úttal folytatódik és felvezet a hegy tetejére. A másik hegyi útvonal, a királyok útja, a Bátán járt uralkodóknak állít emléket.

A kegyhely 0-24 óráig látogatható.