Valószínűleg a 17. század végén már létezett itt egyházközség. Az Erdőbényei római katolikus egyházközség 1749-es kánon látogatása során följegyezték, hogy a baskói görög katolikus fatemplom 32 évvel korábban épült. Papját Markovics Ferencnek hívták, aki 68 éves volt és 30 éves korában került ide, más faluban nem is szolgált.
1751-ben a Munkácsi Egyházmegye kánoni látogatása során viszont úgy találták, hogy a fatemplom rossz állapotban van. 27 évvel korábban épült Szent Mihály főangyal tiszteletére, az antimenzionját még De Camillis János József munkácsi püspök (1690-1706) adta. Az új kőtemplom tervét Oratschek András építőmester készítette a Szepesi Kamara megbízásából az 1780-as években, amely II. József uralkodása alatt (1780-1790) meg is épült. Valószínűleg anyagi okokból ekkor a torony még fából épült, amelyet már a 19. század első felében szerettek volna szilárdabb építményre cserélni, de erre csak a század végén került sor.
A templomban 1817 körül új berendezés készült: az ikonosztázion és az oltárok képeit, valamint a boltozatot Hittner Mátyás festette. Ezek a 19. század második felében keletkezett nagy tűzvészben – az előkészítő asztalok kivételével – elpusztultak. A baldachinos főoltárt 1896-ban szentelték föl. Ikonosztázionja 1979-ben épült. Képeit Kolozsváry Pál debreceni művész festette, a faragványok Homonnay Pál, az állványzat Hudák István tokaji asztalos munkái. A templombelső falfestését Mihai Pascariu végezte.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1751-ben a Munkácsi Egyházmegye kánoni látogatása során viszont úgy találták, hogy a fatemplom rossz állapotban van. 27 évvel korábban épült Szent Mihály főangyal tiszteletére, az antimenzionját még De Camillis János József munkácsi püspök (1690-1706) adta. Az új kőtemplom tervét Oratschek András építőmester készítette a Szepesi Kamara megbízásából az 1780-as években, amely II. József uralkodása alatt (1780-1790) meg is épült. Valószínűleg anyagi okokból ekkor a torony még fából épült, amelyet már a 19. század első felében szerettek volna szilárdabb építményre cserélni, de erre csak a század végén került sor.
A templomban 1817 körül új berendezés készült: az ikonosztázion és az oltárok képeit, valamint a boltozatot Hittner Mátyás festette. Ezek a 19. század második felében keletkezett nagy tűzvészben – az előkészítő asztalok kivételével – elpusztultak. A baldachinos főoltárt 1896-ban szentelték föl. Ikonosztázionja 1979-ben épült. Képeit Kolozsváry Pál debreceni művész festette, a faragványok Homonnay Pál, az állványzat Hudák István tokaji asztalos munkái. A templombelső falfestését Mihai Pascariu végezte.