Nagy-kô

A Bárna fölé magasodó 519 m magasságú Nagy-kő a településről a kék sávon a Zához-völgyön keresztül, illetve a kék háromszögön érhető el.

A Medves környéki vulkanizmus idején kialakult bazaltcsúcson fekete oszlopos bazalttömbök és szürke rétegpados bazaltok váltakoznak. A korábbi kőbányászat során ez utóbbit termelték ki, ennek maradványaként látható egy színpadszerű alakzat a sziklán. Ha a vulkáni kitörési központokat figyelembe véve vizsgáljuk a területet, a Nagy-kőt a neckek közé sorolhatjuk, amelyek esetében a bazaltláva vagy a hasadékban szilárdult meg, vagy a vulkáni kráter belsejét tölti ki. Ezek a képződmények túlnyomórészt a külsőerőknek ellenálló bazaltlávából épülnek fel, így jelentős felszínalaktani értékük és tájképalakító szerepük van. Földtani értékük a bazalt elválásának különféle megjelenési formáiban és azok egymáshoz való viszonyulásában rejlik.

A sziklán és a környezőerdőkben számos értékes növényfaj telepedett meg. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale). A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) kevésbé tömeges kora tavaszi faj, populációi azonban meglehetősen elszigeteltek a területen. A törmeléklejtő-erdőkre jellemzőmogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) a területen a 2 m-es magasságot is eléri, ami meglehetősen ritka. A meszes homokkő málladékán kialakult záródó és zárt gyepekben a homoki vértő (Onosma arenarium), a törmeléklejtőkön a magas csukóka (Scutellaria altissima), a homokkőfalak alatti nyílt gyepekben a fehér vajvirág (Orobanche alba) is előfordul. Az ujjas keltike (Corydalis solida) meglehetősen elszigetelt populációkkal van jelen a területen. A bazaltláván 3 fejlett tő él a szikla ternyéből (Aurinia saxatilis).
Száraz tölgyesekben szórványosan megjelenik a cserlevelű saláta (Lactuca quercina) és a zöldesvirágú habszegfű (Silene viridiflora). A bükkösökben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben néhány tő piros madársisak (Cephalanthera rubra) is előfordul. Molyhos tölgyesekben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben szórványos a sárgás sás (Carex michelii). Homokos talajon kialakult lejtősztyeppekben, felhagyott legelőkön a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) fordul elő. A hegyi árvalányhajnak (Stipa pennata) a területen igen kicsiny, fragmentális populációi élnek a délies kitettségű oldalak bazalt váztalajain. Murvásan széteső bazalton találkozhatunk az élesmosófűvel (Chrysopogon gryllus).