Essegvár romjai

Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk Essegvár romjait. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első körfalai és a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, melyeket feltehetően a 14. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon állt kápolnával.

Essegvár története – A múlt nyomában

A vár első írásos említése 1309-re datálódik, amikor Igmándi Lőrinc eladta a "Castrum Scegh" néven említett várat egy Lőrinte nevű előkelőnek. Az ő utódai vették fel később az Essegvári családnevet. A 15. században a várat tovább bővítették, ekkor készültek el a fal elé ugró külső tornyok, valamint a keleti és nyugati falnál lévő lakóépületek és egyéb helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ciszterna.

Az Essegvár építészeti jellemzői és jelentősége

Essegvár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár volt, mintegy 60x70 méteres területen helyezkedett el. Az építmény különlegessége a belsőtornyos kialakítás, amely ritkaságnak számít a magyarországi várépítészetben. A vár északi oldalán állt a Szent György várkápolna, amely 1332-től ismert.

A romok felfedezése – Mit találhatunk ma?

Napjainkban a várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony és néhány falmaradvány látható, míg az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt rejtőznek. A vár feltárása 1993-ban kezdődött, amikor légifelvétel és részletes vázrajz készült róla. A feltárás és állagmegóvás jelenleg is zajlik, régészeti táborok keretében, amelyekhez minden évben lehet csatlakozni.

Essegvár és környezete – Természetjárás és panoráma

A várrom egy mészkőszirt lapos tetején található, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra és Bánd községére. A természetkedvelők számára a környék számos túralehetőséget kínál, a Séd patak mentén pedig kellemes sétákat tehetünk. A várrom és környezete ideális helyszín a történelem és a természet szerelmeseinek egyaránt.

Hasznos információk a látogatáshoz

A helyi lakók kérésére a bándi temetőnél érdemes parkolni, ahonnan nagyjából 500 méter séta után lehet elérni a várat. A megközelítés gyalogosan lehetséges, a Rákóczi Ferenc utcából induló Piros L jelzésű turistaúton. A vár látogatása egész évben lehetséges, azonban érdemes figyelembe venni az időjárási körülményeket és a terepviszonyokat.