Udvari királyi udvarnokföld volt, amelyen már a XII. században az Atyusz nemzetségnek, a tihanyi apátságnak és a veszprémi püspöknek is voltak birtokai. Később Tihanyhoz tartozott, bár a káptalannak és a püspökségnek továbbra is voltak a faluban részei.
A XV. század elején az Ecsériek visszaadják a tihanyi apátság itteni részeit, a század végén pedig helyi nemesek és a lövöldi karthauziak pereskednek udvari földek miatt. A templom középkori okleveles említése nem ismert. A XIX. század elején építették mai formájára.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A XV. század elején az Ecsériek visszaadják a tihanyi apátság itteni részeit, a század végén pedig helyi nemesek és a lövöldi karthauziak pereskednek udvari földek miatt. A templom középkori okleveles említése nem ismert. A XIX. század elején építették mai formájára.