Református templom

Érdekes, hogy a 12-13. századi nagy templomépítési hullám nem érte el Szőlőst.
Első fatemploma kb. 1309-1313 körül, míg kőtemploma valamikor az 1330-40-es években épülhetett.

A templom első konkrét említése 1343-ból való, míg plébánosát csak 1373-ban nevezik meg először. A 16. század második felében a Balaton-felvidéken is rendkívül gyorsan terjedt a kálvini reformáció. Pontos adatokkal nem rendelkezünk arról, hogy mikor, milyen körülmények között terjedt el. 1576-tól egyértelműen kimutatható az önálló református lelkész Szőlősön. A korábbi - középkori - templomot a megújult hit hívei lefoglalták a maguk számára, és jelentős mértékben átalakították.

A 18. század első felében, közepén, megindult katolikus ellenreformációs tevékenység nem érintette jelentősen Kis-Szőlős falut. Annak ellenére, hogy földesurai - tihanyi apátság, veszprémi káptalan, pápai pálos kolostor - katolikus intézmények voltak, a lakosság zöme háborítatlanul gyakorolta református vallását. A 18. század elején kisebb számban megtelepedtek a faluban katolikusok is, ám változatlanul kisebbségben maradtak.

A 18. század második felében változatlanul a református felekezethez tartozó lakosság volt Kis-Szőlős faluban többségben. Az 1774. évi összeírás szerint a falu lakossága összesen 453 fő volt, ebből 379 lélek volt református, 70 római katolikus és 4 evangélikus.