Római katolikus templom

Római és népvándorlás kori leletek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területükön az első ismert helységnév a Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a 14. században is ezen a néven említik. Ez a helység a vasútállomás és az Egry József utca nyugati része közötti kisebb kiemelkedő háton volt. Bizonyságát az 1969-ben megtalált – csatornázás alkalmával átvágott – 15-16. századból származó lakóház és szemétgödör maradványok adták.

Szentgyörgy S. Georg módon írva szerepel a 16. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A 15. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő. A település 1403-ban Gordovai Fanchi László birtoka, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is ott volt földesúri joga. 1480-ban Szentgyörggyel határos Berény, Bottyán, Keszi, Oszlár és Ságfalu. Feltételezett helyük Keszi a falutól délkeletre, Oszlár keletre (Balatonújlak közelében), Ság délkeletre Kéthely irányában.

A katolicizmus
A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház. Pontosabban latin rítusú katolikus egyház.

A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház.