Római katolikus templom

A Pannonhalmi Bencés Főapátság 135. számú oklevelének tanúsága szerint Szárszón 1233-ban már kápolna állott, mely a kőröshegyi plébániához tartozott. Szárszó területén a veszprémi püspöknek is volt birtoka, emiatt az egyházi joghatóság tárgyában gyakori vita volt a főapát és a püspök között. Ebben az időben Sebestyén volt a falu papja, aki a főapátság prímátusát ismerte el.

Az önálló plébánia 1504-ben alakult, a török hódoltság idején, 1546-ban két papja is volt a falunak, Lőrinc és János. A későbbiekben csak Lőrinc nevével találkozunk a krónikában. Az 1565. évi defterekben már nem található egyházi személy. A török hódoltság alatt az egész település elpusztult templomával együtt.

Az újratelepülés során a XVIII. században fatemploma volt a településnek torony nélkül. A tornyot harangláb helyettesítette, mely a Hősök terén állt és helyét kőkereszt jelöli. Ekkor 870 hívő élt az egyházközségben. Az egyházközség ekkortól Szóládhoz tartozott.

A ma is látható templomot /Muskovits/ Marosi Sándor és fia -adományokból és püspöki segítséggel - építette 1930/31. években. Az új templomot Rott Nándor veszprémi püspök bérmálás keretében szentelte fel 1932. május 28-án. 1939-ben a kisebbik harang megrepedt ezt új haranggal pótolta az egyházközség.