Jókai Mór Emlékház

Balatonfüred központjában áll Jókai Mór egykori villája, mely 1954 óta irodalmi emlékhely. Jókai Mór 1857. évi első balatoni útját követően gyakran Füreden töltötte a nyár egy részét.

Jókai már az ötvenes években felfedezi és megismerteti a Balaton szépségeit a nagyközönséggel. Az 1858-as Vasárnapi Újságban megjelent publicisztikájában, A magyar Tempevölgyben regényes tájleírásával az elsők között hívta fel a városiasodó Magyarország polgárainak figyelmét a Balaton-felvidék gyönyörűségeire, középkori omladékaira, kitűnő boraira és a természet csodálatos geológiai képződményeire. Talán ennek is köszönhető, hogy az egyre népszerűbb fürdőhelyek könnyebben elérhetők lesznek a fővárosiaknak. 1867-ben telket vásárolt a fürdőhelyen és tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füredre költözött le családjával a nyári idényre.

A Balaton-parti "Senki szigetén" a táj ihletésében, itt született, egyik legszebb, nagysikerű írása, Az arany ember. A kifogyhatatlannak tűnő energiákkal dolgozó lapszerkesztő, politikus, író és társasági ember Jókai saját életdilemmáit is belerajzolta Tímár Mihály figurájába: És akármihez kezd, az mind arannyá válik a kezében. Új meg új vállalatok indulnak meg általa, amiket más ember is kitalálhatott volna; amik ott feküdtek a tenyerén minden embernek, csak a markát kellett volna összeszorítania; de csak akkor vették észre, mikor már ez az ember felmarkolta előlük. És sohasem nyugszik; mindig kocsin ül, utazik, jön-megy; az a csoda, hogy minek lakik még ebben a városban? De a dunai hajóslegények anekdotáit, a füredi halászok legendáit, a kertészkedő író vágyott menedékét, az ismeretlen Senki-szigeti vadvirágos, rózsalugasos idillt, a magát a felismerhetetlenségig álcázni tudó, romlott kalandor bűnügyi históriáját, a csillagok világát távcsövön kémlelő, a világűr titkait megfejteni vágyó örök emberi kíváncsiságot – mind egyetlen, fordulatos történetté gyúrta össze ebben a regényben.

Füredi alkotói korszakát "költészete arany kora"-ként tartja számon az utókor. A városban mindig kiemelt hangsúlyt kapott a Jókai szellemi és tárgyi örökségének gondozása. Minden évben több napos rendezvénysorozattal ünneplik születésnapját. A kíváncsiság, tudásvágy és kreativitás, amellyel Jókai világ felé fordult, nem csak csodálatos műalkotásokat hozott létre, hanem lehetővé tette, hogy a mindennapi élet tevékenységeit (kertépítés) is alkotásként tudta megélni. Ez a példaszerű életmű nagyszerű kiindulási pontot jelent a villában tartandó foglalkozásoknak.

Jókai Mór egykori nyaraló 1954 óta fogadja a vendégeket. A korábbi kiállítás elsősorban enteriőr jellegű volt, elsősorban Jókai tárgyi hagyatékát mutatta be. Mára azonban jelentősen megváltozott a múzeumok társadalmi funkciója. A nemzeti kincseket őrző csöndes, klasszicista teremsorok helyett nyüzsgő, látványos, színes, színpadias tárlatok, interaktív, a vizualitás, az érzékek minden lehetőségét kihasználó kiállítások csábítják reklámanyagaikkal a látogatókat. Már nem csak a nemzeti identitás közösségi érzésének megélését célozzák meg a letűnt korok műtárgyait, emlékeit gyűjtő múzeumok, hanem a sajátos, az egyedi, a különleges életérzések is szóhoz jutnak tárlatokon. Speciális ismeretanyaggal, tapintható, kipróbálható tárgyakkal, makettekkel, korszerű eszközökkel szórakoztatják-tanítják a hozzájuk betérőket az óvodásoktól az idősekig.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 1954 óta gyűjt és feldolgoz komplex (kézirat, fotó, könyv, relikvia) írói hagyatékokat és munkájának eredményét közzé teszi a nagyközönség számára (könyv, DVD, CD, kiállítás, katalógus, tanulmány). A Jókai Emlékházban látható új kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-hagyatékéra épül, a kiállítás megálmodói és kivitelezői a PIM munkatársai, akik saját szakterületük elismert kutatói is egyben.

A megújult kiállítás elsősorban az élményre épít, a műalkotásokon keresztül mutatja be Jókai balatoni tartózkodásának emlékeit, az „arany emberség” rekvizitumait. A 21. század technikai lehetőségeit használja fel a kutatási eredmények bemutatására.