Esterházy-kastély Nyaralástörténeti Látogatóközpont

NYÁR A BALATONON – FÜRDŐIDÉNY FÜREDEN (1825-1914) interaktív kiállítás

BALATONFÜREDI ESTERHÁZY-KASTÉLY NYARALÁSTÖRTÉNETI LÁTOGATÓKÖZPONT

A balatonfüredi Esterházy-kastély többszáz éves kultikus épülete nyilvános kulturális és közösségi szintérként fogadja 2024 májusától vendégeit. Az épület földszintje őrzi a híres Esterházy család tagjai által 1782-ben épített savanyúvízi nyaraló-kiskastély elrendezését, az épületfelújítás során talált falfreskók, valamint a régi bútorok pedig az 1830-as évek emeletráépítése utáni hangulatát idézik meg.

Az épületben Közép-Európa legnagyobb tavának, az írók által „magyar tenger”-nek is nevezett Balaton-tónak, valamint híressé vált balatonfüredi fürdőjének fejlődéstörténetét bemutató interaktív kiállítás látható. A történelmi falak közötti magával ragadó tárlat felejthetetlen időutazásra invitálja látogatóit, amelynek során feltárul a magyar reform- és kiegyezéskori balatoni fürdőkultúra világa, a meleg- és hidegfürdőzés fejlődéstörténete, a tavi gőzhajózás és a vitorlázás históriája, a hungarikummá vált füredi Anna-bálok színes forgataga…

A kiállítás révén visszatekinthetünk a 19. század balatoni világába, hogy

• miként utaztak a Balatonra és Füredre a 19. században,

• milyen helyi karakterek éltek akkoriban,

• milyen szállások voltak a híres füredi savanyúvízi a fürdőn,

• miként és kikkel működött a fürdőtelep és a fürdőigazgatóság,

• hogyan született a balatoni gőzhajózás,

• milyen életre szóló vízi útikalandja volt a „nemzet csalogányának”, Blaha Lujzának a Balatonon,

• mikortól kezdtek fürödni a Balatonban,

• hogyan jutottak el a fürdőbódéktól a grandiózus balatoni fürdőházig,

• mik voltak az egészség füredi „forrásai”,

• hogyan gyógyítottak a gyógyfürdői ivókúrával, az iszappakolással…,

• miként szórakoztak a füredi Savanyúvízen a 19. században: a színházaktól a hungarikum Anna-bálig.

Élmény – Szórakozás – Tradíció!

A BALATONFÜREDI ESTERHÁZY-KASTÉLY ÉPÜLETE ÉS FELÚJÍTÁSA

A mai balatonfüredi Esterházy-kastély földszinti részét – a hozzá tartozó istálló-szekérszínnel együtt – 1782-ben építtette gróf Esterházy Kázmér, Zólyom vármegye főispánja, Pauly Mihály pápai építőmester tervei alapján, késő barokk stílusban. Az akkor még savanyúvízi, ma balatonfüredi gyógyforrás közeli dombon álló nyaraló kiskastélyt 1785-ben gróf Esterházy Károly egri püspök vásárolta meg, majd a következő évtől vendégfogadó céljára adta bérbe. 1838-39-ben felházat, azaz emeletet húztak az L alakú épület-re, benne vendégszobákat alakítottak ki, a homlokzatát pedig klasszicista stílusban építették át. Özvegy Esterházy Mária Anna grófnő 1943-ban egy második emeletet építtetett az épületre, homlokzatát pedig késői neobarokk jellegűre alakíttatta át. Az Esterházy-kastély épületét az elmúlt közel két és fél évszázad során vendéglőházként, szállóként, hotelként, az 1960-as évektől üdülő-szanatóriumként hasznosították.

A tóparti Tagore sétány felett lévő 1.400 m2 alapterületű Esterházy-kastély Herczeg László építész, felelős vezető tervező (MCXVI Építészműterem Kft.) és Vörös Tamás DLA vezető tervező tervei alapján került komplex műemléki helyreállításra. Az épület egy 200 m2-es modern szárnnyal is bővült. A felújítása a Világörökségi helyszínek fejlesztésére kiírt uniós program keretében több mint 1,2 milliárd forintból 2020-2023 között valósult meg.