Bak látnivalói
Paolai Szent Ferenc templom
Cím
Bak
József A. u.
46.731081 N, 16.845325 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat
Web: www.bak.hu
A község hívei a közelben található Csatár ősi templomába jártak misére. Ennek az állapotnak akart véget vetni Széchényi Ferenc gróf, 1820-ban bekövetkezett haláláig azonban nem sikerült a templom építését elkezdeni. Fiai közül a pölöskei hitbizományhoz tartozó Bak községet a későbbi legnagyobb magyar, Széchenyi István nyerte el 1821. január 13-án egy sorshúzás útján. Bár csak 3 ízben járt személyesen az itteni birtokain (1821-ben és 1828-ban kétszer), a templom építését mégis szívén viselte. 1821 február 22-én Bécsben írt levelet Perlaki Somogy Lipót szombathelyi püspöknek: „Istenben boldogult Édes Atyámnak szándéka vala Bakkon, a’ hol már régenten Plébánia volt, újra Lelki Pásztort fundálni, de a szomorú halál Eötet ezen akarattyának végre hajtása előtt tőlünk elragadta… Így tehát elfelejthetetlen Édes Atyám kívánságát én is szentül akarom tellyesíteni”

Levelében a gróf arra kérte a főpásztort, hogy támogassa a Zala megyei Bak faluban, amely az ő zalai birtokaihoz tartozik, egy új plébánia felállítását és egy plébániatemplom építését. Bak ugyan a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott és tartozik ma is, de a felállítandó plébánia terve a szombathelyi püspökséget is érintette. Mivel Bakon a hívek száma nem volt olyan magas, hogy egy plébánost eltarthatott volna, ezért a gróf a Zala megyei birtokaihoz tartozó másik faluját, Tüttöst, fíliaként szerette volna a leendő baki plébániához csatoltatni. Ezzel a felvetéssel Széchenyi tehát nem kevesebbet kért, minthogy a szombathelyi püspök egy falut – a nemes cél érdekében – engedjen át a Veszprémi Egyházmegyének. Tüttös (ma Baktüttös) ugyanis a Szombathelyi Egyházmegye (zala)tárnoki plébániájának fíliája volt, Bak pedig a veszprémi egyházmegyés Csatárhoz tartozott.

Jó szándékban nem volt hiány: mind a veszprémi, mind a szombathelyi püspök támogatta Széchenyi kérését. Somogy püspök kész volt Tüttös falut a nemes cél érdekében a Veszprémi Egyházmegyének Széchenyi pedig hajlandó lett volna a plébános megfelelő eltartását biztosítani. A plébániaalapítás mégsem történt meg. Valószínűleg jelentősen akadályozta a terv megvalósítását, hogy időközben mind a két támogató főpásztor, a veszprémi püspök és Somogy Lipót is meghalt.

Bár akkor plébániát nem állítottak fel, 1824-re a templom felépült. A késő barokk stílusú, szabadon álló, poligonális szentélyzáródású egyhajós templom déli homlokzata előtt áll egyetlen tornya. Egyszerű berendezése a 19. század közepére datálható. A főoltáron a védőszent: Paolai Szent Ferenc szobra áll, a szentélyben elhelyezkedő két mellékoltáron Jézus és Szűz Mária szobra látható.

Az 1 manuálos, 7 regiszteres orgonát 1898-ban Bencz György építette, az 1950-es évekig működött. Ezután 2009-ig egy harmóniummal kísérték a szertartásokat, akkor került sor egy használt orgonaszerkezet beépítésére. A templom a 20. század folyamán 3 nagyobb felújításon esett át: 1932-39-ben, 1954-ben és 1995-ben. A legnagyobb mértékű átalakítása az 1954. évi volt: ekkor nagyobbították meg az ablakokat, valamint ebben az évben festette a ma is látható faliképeket Laczkó Gyula.

A középkori eredetű plébánia újraalapítására 1945-ben került sor. Rövid veszprémi püspöksége idején Mindszenty József ekkor nevezte ki Bak plébánosává Pajtényi Bélát (1922-1999.), aki egyedülálló módon csaknem 50 évig szolgált a településen. 1999. december 20-án helyezték örök nyugalomra egyetlen állomáshelyén. A templom mai formáját az ő idejében nyerte el, ő építette a plébánia jelenlegi épületét is.