Baits barlang

A Bajóti Öreg-kő keletre néző, sziklás oldalában, magasan a hegyoldalban nyílik. Az Országos Kék Bajót és Pusztamarót közötti szakaszán található, a gyorsabb és rövidebb megközelítése Bajót felől lehetséges, ahonnan a kék barlangjel is segíti megtalálását. A völgyből az Országos Kék esőbeállókkal és tűzrakóval kialakított pihenőjétől indul a lépcső az Öregkő barlangjaihoz, melynek bal oldali ágán felkapaszkodva rögtön a Baits-barlanggal találjuk szemközt magunkat.

Nagyméretű, klasszikus barlangszája csalogatóan hívogat, de a sokat ígérő bejárat mögött csak rövid barlangszakasz húzódik. A barlang az első részében, lámpa nélkül is jól körüljárható, tágas bejárati teremből, és a belőle kiágazó több kisebb járatból áll. A bejárati terem végében egy 3-4 méter mély, kútszerű mélyedéssel, vagyis egy kisebb aknával találjuk szemközt magunkat. Túloldalán két kicsi és szűk, csupán néhány méternyit folytatódó járatot találunk, melyeket gyakorlatilag az innenső oldalról is belátni. Az akna alján szintén folytatódik néhány méter hosszban a barlang alsó szakasza, egy kisebb, oldott járatszakasz formájában.
Az akna fölött való átmászással, és az aljára való lejutással azonban legyünk óvatosak! Csak akkor próbálkozzunk ezekkel, ha biztosak vagyunk benne, hogy vissza is fogunk tudni mászni!

A barlang nevét Baits Györgyről, Bajót község egykori jegyzőjéről kapta, akinek hathatós segítsége volt abban, hogy az Öregkő barlangjaiban a 20. század elején régészeti ásatásokra kerüljön sor. Ő volt az, aki Bekey Imre Gábor, neves budapesti barlangkutató figyelmét felhívta az itt található barlangokra. Bekey az akkor még Öregkői-barlangnak nevezett Jankovich-barlang tanulmányozása közben bukkant erre a barlangra, amelynek nyílását akkoriban nagy mennyiségű kőtörmelék takarta. A törmelék között talált szűk nyílást kitágította, és mögötte egy tágas, 6 méter hosszú, vízszintes aljzatú terembe ért. Mivel elgondolása szerint a barlang akár az ősemberi hajlék is lehetett, próbaásatásokat szorgalmazott. Ezen ásatások miatt lett a barlang bejárata előtt felhalmozódott kőzettöremlék eltávolítva, és a barlang bejárata megnyitva.
A barlang falain egyértelműen a mélyből felfelé törekvő, langyos és meleg vizek oldásának hatásai láthatók, ahogy különböző méretű gömbüstöket, gömbfülkéket oldottak a kőzetbe. Az egyik legnagyobb ilyen, szinte teljesen szabályos, kör alakú, 4-5 méter átmérőjű gömbfülke mindjárt a bejáratban látható a plafonon. Ha befelé nézünk, a plafonon gyakorlatilag egyre kisebb és kisebb ilyen gömbfülkék sorakoznak. Az oldalfalak repedéseiben kisebb borsókő-foltokat is megfigyelhetünk, melyek szintén a hévizes kialakulás bizonyítékaként szolgálnak.