Türr István Múzeum

A múzeum története
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak.
Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet.

Sajnos - az első világháború kitörése miatt - tervének megvalósítását a „béke helyreállta utáni” időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta.
A bajai Türr István Múzeum megszületése a két világháború között, a magyar múzeumügy talán legterméketlenebb időszakában szerencsés körülményekkel magyarázható. A bajai múzeum alapításában jelentős szerepe volt Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal. Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait. (Az Oltványi-gyűjtésben főként a Gresham-kör alkotóinak, többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István képei találhatók meg.)

Baján a múzeumalapítást megelőző évtizedekben olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a 20. századi modern magyar képzőművészet mára klasszikussá vált alkotóinak munkáit gyűjtötték. A bajai műgyűjtőket a városban 1930-ban letelepülő Nagy István jelenléte is inspirálta, a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre és formálódtak. A korszakos művész 1937-ben bekövetkező halála után az özvegy egy 49 műből álló kollekciót ajándékozott a bajai képtárnak, mely kollekció az akkor alapított képtár másik fontos törzsanyaga lett. A bajai törvényhatósági bizottság 1936 októberében a képtár létrehozásával egy időben határozatot hozott múzeum alapításáról is. Baján tehát egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény hívta életre a múzeumot.

A Türr István Múzeum gyűjteményei
A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.

Észak-Bácskában a magyarok mellett több nemzetiség is él: bunyevácok, sokacok, németek, akiknek sokszínű népviselete a textilgyűjteményben tükröződik. Különösen jelentős a bajai kismesterségek, kisiparos műhelyek múzeumunkban őrzött eszközkészlete. Országosan, sőt nemzetközileg is ismert és elismert népi halászati gyűjteményünk.
A történeti gyűjteményben elsősorban a város történetére vonatkozó tárgyak találhatók. A gazdag céhes relikviák mellett egyedülálló értéket képvisel a festett lövésztábla-gyűjtemény, mely közel 50 darabot számlál.
A képzőművészeti gyűjtemény a már említett, Nagy István-kollekció és az Oltványi-gyűjtés mellett a kortárs magyar képzőművészet jelentős alkotásait is őrzi.
Az Éber Emlékház gyűjteményében id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna rajzain, festményein, szobrain kívül az Éber család több évtizeden keresztül gyűjtött értékes helytörténeti, irodalomtörténeti dokumentumait, a bácskai, sárközi vidékről származó néprajzi, népművészeti régészeti gyűjtésük tárgyait őrizzük.
A könyvtár és adattár az Észak-Bácska történetére vonatkozó kutatásokhoz nyújt segítséget.