Baj látnivalói

Árpád-kori templom maradványai

Cím
Baj
Öregkovács-hegy
47.644583 N, 18.409476 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat
Web: bajitemplom.5mp.eu
A fellelt szakirodalom és kutatások alapján építését a XII-XIII. századra teszik az Árpád-kor idejére. Akkor ezen a területen létezett falu Haláp-Kovácsi plébánia temploma lehetett, körülötte temető volt. A közelben van a Péterképi tisztás, mely alapján Szent- Péter kápolnának is nevezték (1811-ben erdőtérképen megjelölve).

Árpád-korra tehető építéséről a forma és a felhasznált építőanyag tanúskodik. Az árpád-korra jellemző építési mód a szabálytalan kövekből felépített köralaku rotunda építmény, mely 5-7 m átmérőjű belső térrel és rendszerint a keleti oldalon elhelyezett többnyire félkörű szentéjjel rendelkezett.

Magyarországra ezen építési forma a cseh, esetleg lengyel és morva területekről került be. Kezdetben királyi, fejedelmi kápolnák voltak, majd várkápolnák, később a feudális urak hatalmának szemléltetésére épültek, végül a falusi plébánia templomok kedvelt épített formája lett.

A baji körtemplom úgynevezett centrális templomok közé tartozott. A templom maradványait 1993-ban találták meg, mellyel egy időben a hozzá kapcsolódó temetőt, és a késő középkorban a mellé épített nemesi udvarházat és melléképületeket, valamint halastó és védőgát maradványait is megtalálták. Az ásatás során a körtemplomok jellegzetes építészeti megoldása a szabálytalan, megmunkálatlan kövek ( mészkő ) egymásra illesztése, egy külső és egy belső ívű fal építettek, melyek közé kisebb apró kövekkel kitöltött falazást raktak. Ennél a körtemplomnál a tardosi vörös mészkő darabjai is előkerültek. Falvastagság átlag 1 m. A középkorban a falusi templomok mérete viszonylag kicsi volt, hiszen a falvak népessége 30-50 főnél nem volt több, és a rotundák egyik funkciója, hogy a falu teljes lakosságát befogadják ha tűzvész vagy katonai fenyegetés jelent meg. A belső átmérő 5-7 m körül volt, a tetőt zsindely fedte. A kör alakú falon résablakok is voltak.

A feltárás során előkerült a pasztofórium több darabja is, és a szentélyben az apszis déli ívének alsó felén egy függöny alsó szegélyét ábrázoló freskórészlet került elő, amit a falról leválasztottak, restauráltak. A csiszolt oltárlap is tardosi vörös kőből készült.

A kápolna körül lévő temetőt feltárták ( közel 300 sír ) ahol övcsatok, ruhadíszek, párták, gyűrűk és egy XIII. századi francia drágakőfoglalatos kereszt is előkerült. A feltárás során előkerült maradványokból valószínűsíthető, hogy a törökök az 1600 évek végén a falut feldúlták és a templomot is felégették, a sírokat kirabolták.
Baj_Kovacsi_Kortemplom.JPG