Tűzgyűrű tanösvény

A Tűzgyűrű tanösvény egy 4,6 km hosszú kört leírva a Szegedy Róza-ház feletti Rózsakő parkolóból indul: a tíz állomást végigjárva bepillantást nyerhetünk a vulkánok világába, illetve megismerhetjük a Badacsony és a Balaton kialakulását.

Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A sétaútról kiadvány is készült. A szabadon látogatható önmagába visszatérõ tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhetõ. A tanösvény hossza: közel 4 km. Megközelíthetõ a Badacsony-hegy déli oldalán a Kisfaludy-ház felõl.

Rózsa-kõ: A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínûleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kõnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendõben jegyesek lesznek… Sõt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik…

A Páholy kilátóhoz vezetõ hosszú lépcsõsor fáradalmai után a Balatonra és a környezõ hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket. Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékmûtõl szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az Örsi-hegyre.

A Kisfaludy- kilátó a 438 m-s magassági pontnál épült. Erkélyérõl a Tapolcai-medence és az azt övezõ hegyek látványa tárul elénk.

A Kõ-kapu kõoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erõk eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledõlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kõtenger, kõfolyás alakult ki.

A közelében fakadó Klastrom-kút hûs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitûnõ ivóvíz, hõmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imrérõl elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szõlõben termelték elõször a francia, burgundi eredetû ½pinot gris½, azaz szürkebarát nevû szõlõt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.

A Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. Az egyik Rákóczi és társai emlékét õrzi.A másik táblára azok nevei kerültek, akik munkásságukkal sokat tettek a hegy megmentéséért, többek között azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegetõ robbantásos bazaltkitermelést.

A Bujdosók lépcsõje összesen 464 lépcsõfokból áll. Pihenõkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeirõl (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.

A Tördemici kilátóhely nevû pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tûnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetõn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdõ, jobbra a Kõ orra, a Csobánc, a Gulács. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.

Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400m magasan álló, óriási kõkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellõle. A Harangozó-bérc a Ranolder-kereszt alatt levõ kilátóhely. A nép½gyapjúzsákoknak½ nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és -tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kõpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.