Babót látnivalói
Templom
Cím
Babót
Sport. u. 4.
47.575368 N, 17.076214 E
Kapcsolat
Web: users.atw.hu
Email küldése
A Szent Mihályról elnevezett templom a község közepén lévő téren áll. Az egyházközség a középkorban létesült. A reformáció gyorsan terjedt el a faluban. Első evangélikus papját 1610-ből ismerjük. A török háborúk elpusztították a templomot. Az 1651. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a babóti evangélikus templomnak csak a puszta falai maradtak meg. Nádasdy Ferenc katolizálásával a községben is megindult az ellenreformáció. 1667-ben Nádasdy Ferenc Szt. Mihály tiszteletére új templomot építtetett. 1847-ben a faluval együtt a templom is leégett. Mai háromhajós alakját 1854-ben kapta. 1911-ben Vogl József soproni építész tervei szerint újból átalakították.. Az eredetileg barokk templom az átépítések során romantikus formát kapott tornyával együtt.

A templom előtt középen a Szeplőtelenfogantatás szobra emelkedik. Tőle balra az 1889-ből származó Piéta, jobbra pedig a feszület alatt Mária és Magdolna szobra áll. A három hajós templom berendezése értékes. A Főhajóban lévő főoltár 1911-ben készült romantikus stílusban. Alkotója ismeretlen. Az oltáron balról Szent István, középen szent Mihály, jobbról pedig Szent László nagyméretű szobra áll.

A templom freskóinak festését 1937-ben kezdte meg Schulzbach (Borsa) Antal győri festőművész. A szentélyben balról a tékozló fiú, jobbról a kafarnaumi százados ábrázolását fent a diadalíven az emmauszi jelenet festménye látható. A leckeoldalon (jobbról) a magyar szentek: Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Gellért, Szent Erzsébet és Szent Margit , az evangéliumi oldalon (balról) bibliai vonatkozású képek: a magvető, kérjétek az aratás Urát, kánai menyegző, a csodálatos kenyérszaporítás van ábrázolva. A szentély mennyezetére Samodai József mosonszentmiklósi festőművész 1961-ben festette a Szent Család képét. A hajó jobb oldali végében Máriát ábrázoló mészkő szoborral találkozhatunk. Lapicz A. készítette a XIX. században. A baloldali mellékhajó falán függ a sátánt legyőző Szent Mihály értékes olajfestménye. A XVII. századi kép festője ismeretlen. Ugyancsak a baloldali mellékhajóban az oltár fölött Mária fűzfából faragott szobra áll. Az 1911-ben készült szobor alkotóját sem ismerjük.

Legutóbbi restaurálása 1987-ban történt.