A XIX. század második felében a betyárok tanyája lett a Kis-Koppány völgye.
Emléküket a nép körében a Patkó fája őrzi, és az a kopjafa amelyet az 1986-ban emeltek.
Patkó Pista (Született Tóth István) 33 évesen csapódott bátyja, Patkó János bandájához. A néphagyomány kettőjüket egy személyként, Patkó Bandiként mossa össze. Mivel rövidesen összekülönbözött a testvérével, a Zselic környékéről északabbra tette át működésének helyét.1862-ben a nyimi erdőben lőtték meg Patkó Pista betyárvezért társával együtt tűzharcban zsandárok golyója találta el. Rövidesen belehalt sérüléseibe, miután Bábonymegyerben az orvos nem tudott rajta segíteni. Hűséges pajtásával együtt a temető árka mellett földelték el, az egyházi szertartást is megtagadva tőle. A két betyár sírja fölé 1986-ban faragott kopjafa került; az eredeti leírás szerint két oldalán karddal. Ezek már a szorgos fémgyűjtők jóvoltából vándorútra keltek.
Az emlékmű állíttatója Halasy Miklós, a bábonymegyeri illetőségű Rudnay Gyula festőművész unokája.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Emléküket a nép körében a Patkó fája őrzi, és az a kopjafa amelyet az 1986-ban emeltek.
Patkó Pista (Született Tóth István) 33 évesen csapódott bátyja, Patkó János bandájához. A néphagyomány kettőjüket egy személyként, Patkó Bandiként mossa össze. Mivel rövidesen összekülönbözött a testvérével, a Zselic környékéről északabbra tette át működésének helyét.1862-ben a nyimi erdőben lőtték meg Patkó Pista betyárvezért társával együtt tűzharcban zsandárok golyója találta el. Rövidesen belehalt sérüléseibe, miután Bábonymegyerben az orvos nem tudott rajta segíteni. Hűséges pajtásával együtt a temető árka mellett földelték el, az egyházi szertartást is megtagadva tőle. A két betyár sírja fölé 1986-ban faragott kopjafa került; az eredeti leírás szerint két oldalán karddal. Ezek már a szorgos fémgyűjtők jóvoltából vándorútra keltek.
Az emlékmű állíttatója Halasy Miklós, a bábonymegyeri illetőségű Rudnay Gyula festőművész unokája.