Ménesudvar

A Ménesudvart impozáns épületegyüttes ölelésében találjuk, melynek központi eleme az 1700-as évek legelején épült kastély. Egy 1756-os térkép tanúbizonysága szerint a kastély a település egyik legrégibb ma is álló épülete, a vastag falak közt a hangulatos folyosókon megelevenedik a történelem.

Az eredetileg földszintes kúriát az 1809-es győri csatavesztés után Bábolnára érkező napóleoni csapatok felgyújtották, így bosszulták meg, hogy a birtokról egy lovat sem tudtak zsákmányolni, mivel ezeket korábban a Bakonyba menekítették.

Az épületegyüttes az 1810-es években végrehajtott felújítások után nyerte el mai formáját. A jelenleg is irodaként használt kastélyépület jobb szárnya a törzsmén istállóval folytatódik, itt láthatóak ménesünk büszkeségei, a nemes arab telivér és Shagya-arab fajták legszebb egyedei. Az istálló a Hősök Kapujával, majd az 1980-as években kancaistállóból kialakított, állófogadások rendezésére is alkalmas fogadóteremmel rendelkező Kamarateremmel folytatódik.

A színházterem csodálatos, egyedi mintázatú kazettákkal borított mennyezete a kazettás templomfestészet sajátosan magyar művészeti ágát idézi meg. Színházi előadások mellett nagyobb konferenciák lebonyolítására is alkalmas.

A virágokkal és szökőkúttal díszített csodálatos udvart körülölelő épületegyüttes bal oldalán találhatjuk a hátas és fogatos lovak istállóját, valamint a fedeztetőt.

A kastély metszett üvegablakokkal díszített bejáratán az udvarba lépve egyből szembetűnik egy felnyergelt ló szobra, amely a „Leghűségesebb bajtársnak”, azaz annak a lónak állít emléket, amelyik az 1809-es győri csatából lovasa nélkül tért haza, így adva hírül a csatavesztést. S mivel ifj. Vastagh György munkája az ideális Shagya lovat testesíti meg – egy Shagya és egy Gazal törzsbe tartozó mén szolgált modellül – feliratával egyúttal a „bábolnai arab”-nak nevezett lófajta előtt is tiszteleg.

A Ménesudvarban három szoborportré is emlékeztet Bábolna nagynevű ménesparancsnokaira. Jobb oldalt a ménest megalapító Csekonics József, kissé távolabb az utolsó előtti ménesparancsnok, Pettkó-Szandtner Tibor mellszobrát találjuk. Szemben velük, a szír származású kiváló ménesparancsnok, Fadlallah el Hedad Mihály mellszobrát, valamint kedvenc lova, O’Bajan emléktábláját helyezték el az öreg akác árnyékában.

Méltán lehetünk büszkék az 1710-ben ültetett öreg akácra, mely Közép-Európa legöregebb akácfája. Az acél tartók által erősített fa-matuzsálem mellmagassági átmérője 203 cm, kerülete 1275 cm. Mellette márványtábla és kopjafa tiszteleg kora előtt.



Istállók

A Ménesudvar két oldalát a kanca- és ménistállók szegélyezik. Az 1809-es francia támadás után a reformkorszak itt is az újjáépítés és rendezés nagy korszaka volt, melyben a ménesközpont épületcsoportja 1860-ra kialakításában és struktúrájában elérte teljességét.

Különösen a ménistálló figyelemre méltó, hiszen itt tágas bokszokban nyertek elhelyezést a pompás arab telivér és Shagya-arab lovak. Az etetők vörös mészkőből készültek, luxus igényt kielégítők. Joggal írták a régi szaklapok szerkesztői azt, hogy Kisbérhez hasonlóan Bábolnán élnek a lóarisztokraták.



Lovarda

Az udvar látképét meghatározza a fedeles lovarda, mely a ménes bélyegzőjével díszített üvegablakaival, művészi ácsmunkával kivitelezett tetőszerkezetével, kovácsoltvas csillárjaival és falikarjaival ejti ámulatba a látogatót.

Az épület hangulatához illeszkedő kialakítású dobogóról jól látni a 15 m széles és 44 m hosszú lovaglóporondot, ami a napi munka mellett lovasbemutatók helyszíneként is szolgál. Lovaink számára ez a kiképzés helyszíne is, itt szerzik meg azt a tudást, amely az ember odaadó társává teszi őket. De nem csak lovak tanulnak a vastag falak között, lovasok százai sajátították el a lovaglás művészetének fortélyait, melyről bemutatók és versenyek alkalmával rendre tanúbizonyságot is tesznek.

Az ország egyik legrégibb lovardája azonban nem csupán a lókedvelők számára tartogat lehetőségeket, kialakítása és helyzete révén akár nagy létszámú rendezvények vagy kulturális események színhelyének is ideális.



Hősök Kapuja

A lovardával szemben, a kettes és ötös istálló között épült 1938-ban, Pettkó-Szandtner Tibor parancsnoksága alatt a Hősök Kapuja, a Ménesudvar egykori főbejárata és Bábolna egyik ékessége és szimbóluma.

Az itt található márványtáblák az utóbbi két évszázad háborúiban elesett bábolnai hősök nevét őrzik. Méltó emléket állítanak az 1848-49-es szabadságharc hőseinek, valamint az I. és II. világháborúban elesetteknek.



Kocsigyűjtemény

A lovarda melletti régi kocsiszínben kapott helyet a fogathajtás és a hajtósport történetébe kalauzoló kocsigyűjtemény, melyben 15 db különböző eredetű, korú és típusú kocsit láthatunk.

A nemzetközi típusokat két francia char-a-blanc társaskocsi, valamint érdekességként két lengyel szán képviseli.

A hazai kocsik közül megtalálhatóak a könnyű, úri, gavallér hajtókocsik, a Károlyi, a Cziráky, az Esterházy (cseklészi) és a Vásárhelyi típusú kocsik. A népi fogatolásban használt négykerekűek közül az egyszerűbb dorozsmai és a díszesebb körösi kocsi egy-egy példánya látható.

A Kocsimúzeumban található járművek némelyike még ma is használatos: esküvők, fesztiválok, felvonulások, kormányszintű látogatások programját színesítik.

A különféle kocsitípusokon kívül a múzeumban több díszes, magyaros stílusú sallangos lószerszámot is megcsodálhatunk, amelyek mindegyike kézi munkával készült egyedi darab, a vitrinekben pedig különleges gyógypatkók láthatók.



Ménestörténeti kiállítás

A ménes több mint kétszáz éves történetét bemutató kiállítás a volt Tiszti Kaszinó falai között várja a kedves látogatót. A termekben őrzött iratok, térképek, szobrok és festmények, valamint lovakhoz kötődő használati tárgyak mesélnek a ménes 1789-es megalapítása óta eltelt időről, az itt élt emberek és lovak mindennapjairól, akik tetteikkel és teljesítményükkel öregbítették Bábolna jó hírét, megbecsülést szereztek a ménesnek az ország határain belül és kívül is.

Már az épület maga is történelem, hiszen a kaszinóépület helyén már a középkorban fogadó állt. A mai épületet egy 1756-os barokk stílusú épület alapjain emelték 1902-ben, Fadlallah el Hedad Mihály parancsnoksága alatt. A Ménesbirtokon élők és dolgozók szórakozási és kulturális igényeit szolgálta. A katona- és gazdatisztek a nagyobb és elegánsabb részt vették birtokba, míg az altisztek és az iparosok az épület másik szárnyában vigadhattak. Az épület középső részében kocsma üzemelt a cselédség és a lovászok részére.

1996-ban a Kaszinót teljes szépségében helyreállították, ekkor került a jobb szárnyba a ménes történetét bemutató kiállítás, bal szárnyában pedig az Ötösfogat Étterem kapott helyet. Az épületben ezen felül még egy nyolcvan fő befogadására alkalmas konferenciatermet is kialakítottak.