Ásotthalom látnivalói

Ruzsafa

Cím Ásotthalom Erdő utca 46.221410 N, 19.766179 E
Útvonaltervezés
Kapcsolat Web: www.evfaja.okotars.hu
A Ruzsa-fa Ásotthalom emblematikus famatuzsáleme. Minden bizonnyal a település kiterjedt külterületének legidősebb, legméretesebb fája. De nemcsak a településen, hanem a tágabb értelemben vett környéken sincs hasonló méretű, de még inkább hasonlóan ismert, nevezetes fa. Nevét Rózsa Sándor környékbeli betyárról kapta. Közel száz éve már biztosan ez a neve ennek a nevezetes fának. Nevét sokan, sokféle képen említik. Így találkozhatunk az alábbiakkal: Rózsa Sándor nyárfája, Rózsafa, Rúzsafa, Ruzsafa. Napjainkban a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola Tanulmányi erdejének büszkesége.

Korát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnökre hivatkozva mintegy 200-220 évesre tehetjük. Ha ezt elfogadjuk, akkor a fát valamikor az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején ültethették el. Ásotthalom környékén 1805-ben kezdődtek az első erdőtelepítések, többek között a Ruzsa-fának ekkor helyet adó Alsó-Ásotthalmi erdőt is ekkor ültették. A fa az első évtizedektől kezdve határfa volt, hiszen az erdő szélén állt, és mellette, északra ekkor még legelők terültek el. Az is bizonyos a fa alakjából, hogy nevezetes fánk a kezdeti évtizedekben nem zárt erdőben, hanem magányosan növekedett. Ettől lett terebélyes, de viszonylag alacsony termetű. A Szakiskola 1883-as alapításakor az iskola mellé rendeltek Szeged város erdeiből 651 kat. holdnyi területet, ez lett az iskola Tanulmányi erdeje.

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték (az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg. Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt. 1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték. 2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt (az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik. Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll.

Egy fa méreteit mindenképpen meghatározzák környezetének termőhelyi és klimatikus viszonyai. A Ruzsa-fa meglehetősen nehéz körülmények között élte le eddigi életét, hiszen tápanyagban szegény talajon, kevés csapadékkal kellett beérnie az aszályos nyarakon. Jobb termőhelyeken ennyi idő alatt a nyárfák sokkal nagyobb méreteket érhetnek el, gondoljunk csak Gemenc kiváló termőhelyi viszonyaira. Így, ha a Ruzsa-fa tekintélyes méreteit, mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta szűkös életfeltételek mellett. Alakját természeti környezete, így a nagyobb szelek és viharok alakították, formálták egyedivé. Szomorú tény, hogy a nyárfák, mint a legtöbb lágy fafaj, viszonylag gyorsan nőnek és sajnos gyorsan is pusztulnak el. Ennek ellenére bizakodom, hogy a Ruzsa-fa még hosszú évtizedekig állja a sarat a természet erőivel fojtatott küzdelemben, és lesz településünk büszkesége.

Balogh András szerint az öreg fákhoz fűződő anekdoták alakulásuk természeténél fogva a regék és népmesék világába hajlanak. Sok bennük a példálózás, és csaknem törvényen kívül helyeződik bennük az idő. Ritka eset – s ilyenkor éppen ez teszi érdekessé ezeket a históriákat – hogy megfelelnek a valóságnak. A Ruzsa-fához is kötődnek néphagyományok. Juhász Antal szerint: „Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit.” Kiss Ferenc így ír a fáról 1939-es munkájában: „Rózsafa. Egy nagyobb méretű szürkenyár. Rózsa Sándor, híres szegedi betyárról kapta a nevét. Egykori emberek állítása szerint az erre a fára akasztott titkos jelekkel értesítették a banda tagjai egymást.

Kapocsy György szerint „Az öreg fák – majdnem emberek. Nem történetük, sorsuk van. És olyan kevesen vannak már… Kíméljétek hát őket! Ha arra jártok, zarándokút legyen feléjük minden léptetek. Hagyjátok otthon, vagy dobjátok félre a gyilkos fejszét! És jó fiúként, kalapot emelve, illendően köszöntsétek!... "
Asotthalom_ruzsafa_1.webp