1705-ben Aranyoson Lasztoveczky Jánosnak hívták a parókust. A 18. század közepéről származó összeírások téglából épült, de rossz állapotban lévő görögkatolikus templomot jeleznek a településen.
1774-ben úgy tudják, hogy húsz éve épült a templom, húsz év múlva azt állítják, hogy 1749–53 között épült. Az 1770-es években a gyürei és apáti filiákban élő hívekkel együtt mintegy száznegyven gyónásra képes görögkatolikus tartozott a parókiához. A 19. század elejére a hívek létszáma jelentősen emelkedett, s megközelítette a hétszázat. Ma is álló, a korábbi épület fölhasználásával újjáépített templomukat 1838-ban szentelték fel. Baldachinos oltárát, ikonosztázionját, szószékét 1839 és 1841 között Molnár Demeter faragta, vele egy időben Suller Károly festő is dolgozott itt, feltételezhetően a lemezre festett képek egy része az ő munkája. Az előkészítő oltár képéért 1847-ben fizettek. Az ikonosztáz festményeit Révész György készíthette az 1850-es években. 1853-ban a templomot újhelyi kővel burkolták. A főoltár nagyméretű, vászonra festett Keresztre feszítés képét Berky Ferenc alkotta 1879-ben.
A tornyot 1889-ben kisvárdai mesterek újjáépítették, keresztjét október 13-án szentelték meg és húzták fel. 1936-ban az egész épületet kívül-belül felújították, új padok készültek, a főoltárt átalakították, az ikonosztáziont megújították, a kész templomot július 19-én szentelték fel. Az új falképeket Papp Ferenc debreceni iparművész alkotta, a többi festést Kertész Sándor kisvárdai mester készítette. 1958-ban a belsőt újították fel, ami a faberendezést is érintette.
A külsőt a 20. század második felében többször megújították, 2005-ben a tornyot állították helyre.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1774-ben úgy tudják, hogy húsz éve épült a templom, húsz év múlva azt állítják, hogy 1749–53 között épült. Az 1770-es években a gyürei és apáti filiákban élő hívekkel együtt mintegy száznegyven gyónásra képes görögkatolikus tartozott a parókiához. A 19. század elejére a hívek létszáma jelentősen emelkedett, s megközelítette a hétszázat. Ma is álló, a korábbi épület fölhasználásával újjáépített templomukat 1838-ban szentelték fel. Baldachinos oltárát, ikonosztázionját, szószékét 1839 és 1841 között Molnár Demeter faragta, vele egy időben Suller Károly festő is dolgozott itt, feltételezhetően a lemezre festett képek egy része az ő munkája. Az előkészítő oltár képéért 1847-ben fizettek. Az ikonosztáz festményeit Révész György készíthette az 1850-es években. 1853-ban a templomot újhelyi kővel burkolták. A főoltár nagyméretű, vászonra festett Keresztre feszítés képét Berky Ferenc alkotta 1879-ben.
A tornyot 1889-ben kisvárdai mesterek újjáépítették, keresztjét október 13-án szentelték meg és húzták fel. 1936-ban az egész épületet kívül-belül felújították, új padok készültek, a főoltárt átalakították, az ikonosztáziont megújították, a kész templomot július 19-én szentelték fel. Az új falképeket Papp Ferenc debreceni iparművész alkotta, a többi festést Kertész Sándor kisvárdai mester készítette. 1958-ban a belsőt újították fel, ami a faberendezést is érintette.
A külsőt a 20. század második felében többször megújították, 2005-ben a tornyot állították helyre.