Zsinagóga

Apostagon 1760 körül telepedtek le a zsidó vallású lakosok. Első imaházukat a XVIII. sz. végén építették fel. 1820-ban az egész falut felemésztő tűzvészben leégett,. 1822-ben új, tágas zsinagógát emeltek az akkor már mintegy 600 lelket számláló közösség tagjai.

Az épület külseje egyszerű, belseje viszont annál díszesebb. A négy oszlopra támaszkodó boltozat, amely a szószéket – A BIMÁT – teszi meg az architektúra középpontjának, zsidó templomépítési hagyomány. A boltmezőket ékszerként keretező stukkók, a falfestések, az oszlopok formázása klasszicizáló késő barokk ízléseken fogantak.

Építészettörténeti szempontból kiemelkedő fontosságú az országban ma még fennálló 150 zsinagóga közül mindössze 30 áll műemléki védelem alatt, ezek sorában az apostagi a legfontosabbak közé tartozik.

1987-ben történt helyreállítása óta – valamennyi apostagi közös épületeként – Faluházként működik, Nagy Lajos Emlékkiállítással, könyvtárral 2004-ig, de emlékeztessen az alkotókra is, akik őseik hagyományát a magyar építészeti kultúra részévé formálták.

A Zsinagóga volt téli imatermében rendeztük be a Nagy Lajos emlékkiállítást, falunk írójának emlékére.

Nagy Lajos (1883 – 1954) Kossuth – díjas író. Az Apostaghoz tartozó Tabáni telek pusztán született 1883. február 5-én édesanyja Nagy Julianna házasságon kívül született gyermeke. Hatéves koráig nagyszülei nevelték. Gyermekkori élményeiből többet megír elbeszéléseiben. „A tanyai cselédháztól a pesti kávéházi márványasztaláig” címmel lehet behatárolni életpályájának első szakaszát. Önéletrajzi írásaiból megismerhetjük nemcsak sajátos, egyéni hangú íróvá, az elbeszélés mesterévé válásának küzdelmes útját, de a kort, a társadalmat is, melynek megalkuvás nélkül, éles hangú bírálójaként csak nehezen tud elismerést, írói nevet szerezni.

Az Apostagról írt „Kiskunhalom” c. szociográfia jellegű műve teszi ismertté. 1934-ben megkapja a rangos Baumgarten -díjat. József Attila és Illyés Gyula elismeréssel írtak erről a társadalomrajzi mozzanatok időrendi képsorozatává összerakott remekműről, melyet napjaink irodalmi értékelése is a tényirodalom kiváló alkotásának minősíti. Sajátos műfajt teremt a klasszikus állatmesék mintájára írt, tréfás, gunyoros rövid írásaival, melyeket „Képtelen természetrajz” címmel adott ki. Újságírói tevékenysége, kritikai elemzései mintául szolgálnak a tények, események valósághű, tárgyilagos közlésére törekvőknek. Szülőföldjéről, szülőfalujáról – a már említetten kívül – „A falu álarca”, „Alföldi falu”, „A lázadó ember” és „A menekülő ember” című műveiben ad hű körképet. A „Három boltoskisasszony” című kisregényből TV-film készült.

Budapesten, 1954. október 28-án hunyt el. A tényirodalom hívei szülőföldjének népe, a következetes meg nem alkuvó, humanista írót, a valóság fantasztikus ábrázolóját tiszteli.

SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT!
A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.