Római katolikus templom

A katolikus egyház helyi ujjászerveződése Rákóczi-szabaságharc utáni időkben bontakozott ki, de egészen a század végéig előtérben maradt. Az apostagi plébánia viszonylag későn, ennek a korszaknak a végén született újjá, az 1760-as években.

Első erre utaló forrásunk 1764-ből való, amikor is Zlinszky Imre apostagi földbirtokos felajánlotta a püspöknek, hogy szállást szerez a kiküldendő plébános számára, s misézés céljára is biztosít egy nagyobb szobát. A püspök azonban - úgy tűnik - nem találta kielégítőnek az ajánlatot, s jobb körülményeket akart teremteni a leendő apostagi plébános számára. Így azután Zlinszky - két év elteltével - új ajánlattal volt kénytelen előállni: felajánlotta, hogy egyik jobbágytelkén parókiát és templomot építhet az egyház.

Alig indultak azonban meg az építkezések, 1768-ban kiöntött a Duna, s így megintcsak elakadt a katolikus egyház ügye. Volt azonban egy haszna is az árvíznek: rájöttek, hogy semmiképpen sem szabad Zlinszky alacsony fekvésű telkére építeni a templomot. Így újabb telket kerestek, s itt, Apostag máig legmagasabb pontján építették fel az új templomot.

Az épület terveit Osvala Gáspár piarista készítette. Felszentelésére 1777. augusztus 20-án, Bodonyi Sándor váci kanonok jelenlétében került sor. Tornyát a későbbiekben kétszer is átépítették: 1818-ban, majd 1877-ben ismét. Tetejét 1936-ban fedték be cseréppel. 1949-ben neobarokk stílusban festették át belülről, 1950-ben pedig villanyvilágítással látták el. A templom orgonája 1745-ben készült, Bécsben.

Forrás: Klajkó Leonóra, Valaczka András: Apostag