Langó Hagyományőrző Ház

Aki belép ebbe a házba, láthatja és érzékelheti a pátfalvi emberek mentalitását, a munkához, a földhöz, a szülőföldhöz tartozás erejét és szeretetét. A Langó családot nem igen kell bemutatni az apátfalviaknak, vagy a környező települések lakóinak. (A híres Langó kápolnát is a Langó család egyik ága építette Apátfalva és Királyhegyes között, főutak kereszteződésében, hogy hirdesse a Fenn való dicsőségét.)

Egy épület állandóan változik, alakul, amelyet két tendencia, a hagyományőrzés és újítás, pillanatnyi helyzete határoz meg városi és családi szinten egyaránt. A fejlődést a kor követelménye, családon belül pedig főleg a nemzedékváltás viszi előre. Ez a változás lehet öntörvényű is, de manapság inkább felülről vagy kívülről jövő ráhatás. Ezeket a generációs változásokat, és külső ráhatásokat, és divathullámokat jól érzékelteti a Langó ház. Nem egy nemzedék életformáját láthatjuk ezen kiállításban, hanem a nagycsalád, a több generációs együttélés tárgyi kultúrája tárul elénk. Jól megfér, ahogy meg is fért régen is a polgári szobaberendezés az utcai szobában, s az idősebb családtagok hagyományos népi bútorberendezése a hátsószobában.

Ez az épület több mit 100 éves nagygazda ház, melyet az oly jellegzetes pátfalvi kékre meszeltek. Az utcafronttal párhuzamos épületrész három részre tagolódik, a lakóház részre, ahol is két ablak található, mellette két vakablak a hombár rész, majd a nagykapu, s utána ismét két ablakos rész. Ez az építési mód már inkább polgáribb jelleget ad ennek az épületnek. A lakórész és folytatása az utcafronttal merőleges, így adja ki ezt az érdekes L alakot a ház.

Az udvarra a vidékünkön oly jellegzetes hatalmas száraz bejárati kapun keresztül juthatunk az udvarba, amely kis- és nagykapu részre tagolódott, elöl gazdagon díszítve, fölötte színes üvegablakkal, kívül-belül mázolva. Innen a gondosan elrendezett udvar, ahol mindennek meg volt a helye és funkciója. A szőlőlugas, mely az üvegveranda előtt futott, hogy édes gyümölccsel kínálja a betérő vendéget.

A régi apátfalvi telekelrendezés egysoros volt: a lakóépületet követte az istálló, a szín és az ólak. A gabona tárolására szolgáló melléképületek fokozatos megjelenése tette kétsorossá a telek beépítettségét. Ma ennek a második sornak első épülete a kis ház, amely nyári konyhául szolgál. A 19. század folyamán megjelenik a második konyha is, főleg azokban a házakban, ahol két család él együtt. A tiszta konyha fogalma a polgári fejlődés eredménye. Ahol ilyen volt, ott teljesen megkímélik a felső lakást, minden munka lent folyt, csak aludni mentek a főépületbe.

Az első és hátsó udvar egybe lett nyitva, amelyet a kotárka zár le, ami alatt régen disznóólak voltak kialakítva.

A szárazkapu bejáró a lakóház felé hombárral egészült ki, melynek aljában a pincét építették. A házba belépve a folyosóra jutunk, melyet már beüvegeztek és cementlappal borítottak, falát piktortorozták.  A folyosó utcai részét, kis szobának alakították ki. A folyosón egy jellegzetes 1918-as évszámos pátfalvi pad, néhány családi fotó és Máris szobor található. Innen belépve a konyhába lépünk, melyről az előbb már tettem említést, ez volt a tiszta konyha, a nagyobb főzéseket a kis házban vagy lenti konyhában végezték. A konyhából balra az utcai szobába érkezünk, amely már polgári bútorokkal lett berendezve, s amelyet cserépkályhával fűtöttek fel. Jellegzetes ágydísz a háromszög alakú díszpárna, mely élénk színű.

A hátsó szobában elevenedik meg Langó Mátyás kora. A szoba sarkában a búbos kemence, mellet a konyha felől lehetett fűteni. A padkáján rongyszőnyeg, ahova melegedni ülhettek a család tagjai. A kuckó felett fogas, tele népviselettel, főleg alsó szoknyákkal. A falakon a tükrös szentképek mellett régi családi fotók díszítik a falakat, melyek hagyományosan krepp-papírból készített masnival takarták el, manapság inkább selyem szalagot használnak. A tükör a sublót fölé került, melyet megdöntve erősítettek fel a falra. A sublóton a búcsúkból származó Mária szobrok, csuprok, szent szobrok. Két népviseletben elhelyezett babán látjuk a pátfalvi férfi és női viseletet fontos és nagyon szép darabjait. Előkerül a hímzett selyem nagykendő is. A fölvetős ágy az egyik legszebb darabja a szoba berendezésnek, az ágyterítőre helyezett hímzett fölvetős párnák, melyekbe élénk színű anyaggal emelték ki szépségüket.

Ebben a házban több generáció élt, ezért is alakítottak hátsó konyhát is, ami a lakóház folytatásaként csatlakozik az épülethez. Itt található a kenyérsütés tárgyi emlékei, és a sütő kemence is. Jellemző, hogy a konyha falait, sőt a kemencét is piktoroztatták. Innen nyílik a padlásfeljáró, mely előtt a ráccsal leválasztott kamra, ahol is a füstölt kolbászt és a szalonnákat tartották. Ebben a helyiségben a háztartásban használatos régi és már modernebb eszközöket is találunk.

A ház hátsó része féltetős leeresztésében végződik, ahol is az állattartással, kertben használatos eszközöket, szerszámokat láthatjuk. De találunk itt régi pörzsölőt, répaszeletelőt és ekevasat is. Az udvarban állították ki a mezőgazdasági kis és nagy gépeket, két- és többsoros vetőgépet is.

A Langó-házba betérve időutazáson vehetünk részt, Apátfalva múltjában utazhatunk a ház és annak berendezési tárgyai segítségével. De ez mind halott, és élettelen eszközök sora lenne, ha nem Imre bácsi és Rózsika néni meséi töltené meg élettel a házat. Attól lesz autentikus ez a hagyományőrző ház, hogy a benne élők mutatják be, azok, akik itt nőttek fel, akik első kézből tudnak mesélni a pátfalviak életéről, ünnepeiről, mulatságairól, de a gondjaikról is. Ettől lesz értékes, és élettel teli ez a tájház!