Montág-puszta

A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. A mezőségi talajú hátakat egykor löszpusztarétek, pusztai cserjések borították. A löszhátak közötti mélyebb fekvésű, lefolyástalan területeken ősi szikesek alakultak ki, a magasabb térszinteken gazdag lösznövényzettel. A Csanádi puszták területi egység három pusztai foltból (Kopáncs-puszta, Montág-puszta, Királyhegyesi puszta) tevődik össze 4057 hektáron. Hatékony védelmük biztosítja a táj változatos növény- és állatvilágának hosszú távú megőrzését.

Különleges botanikai értéke a gyepeknek a vetővirág népes állománya. Szeptemberben, árpavetés idején virágzik kiadós esők után, de szárazabb őszökön a virágzás szinte teljesen elmaradhat. A pusztákon többezres példányszámban él a tavaszi hérics, a macskahere. Nyárutón az ürmös gyepeken sokfelé virít a védett, kékeslila virágú őszi csillagvirág. A hajdani mocsarak emlékét őrzi a Királyhegyesi puszta " Liliomosa" a szikes tavakét pedig a Csikóspusztai tó. A Kopáncsi-pusztán padkás szikesek találhatók. Bárányparéjos gyepek és mészpázsitos rétek mozaikjai között, a szíkerekben a vékony utifű - kígyófarkfű alkot társulást. Május elején kamillamezők illatoznak a padkás részeken.

A pusztákon a túzok 25-30 példányos állománya él. A gémeskutak ágasán pusztai ölyv, kígyászölyv pihen meg. Az időszakos vízállású területeken ritkuló madárfajok költenek / goda, piroslábú cankó, sárszalonka, bíbic /, ősszel vadludak, darvak éjszakáznak a vizes pusztai élőhelyeken. A nemzeti park fejlesztései a területre jutó vizek megtartását szolgálják. A változatos rovarvilág különlegessége a sziki üröm gyökerén fejlődő, sztyeplepke egyik ismert Közép-Európai populációja.