Kápolna

A mai falutól délnyugatra, a kb. 1500 méterre húzódó Szelenkás nevű domb tetején, a régi temető közepén áll a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom. Első okleveles említését 1342-ből ismerjük. 1475-ben plébánosát említik.

1685-ben a Bécs ellen felvonuló katonaság elől Újlak lakossága elmenekült, és csak 1687-ben tért vissza. Ekkor azonban már nem a harcok során minden bizonnyal elpusztult faluba költöztek be, hanem attól kb. 1500 méterre építettek fel egy új, a mai Alsóújlakkal azonosítható települést.

Az 1698 február 19-én megejtett vizitáció során már azt állapították meg, hogy a templom erdő közepén áll, metszett kőből épült, valamint a temető kerítése is hiányzik.

Batthyány József 1758. évi vizitációja már csak az új falubeli templomról szól.
1780-ban Szily János arról tudósít, hogy a templomot a község költségén romjaiból emelték. Mindazonáltal, a 19. század közepe táján a templom tetőzete majdnem fedetlen, falai roskadozóak, s hihetőleg így látva szánta meg Töke György újlaki lakos, midőn néhány évvel ezelőtt rája egy kis deszkatornyot emeltetett.