Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. A mesterség öröklődött, Elekes László fia, Gyula – a polgári iskola elvégzése után – kitanulta édesapja foglalkozását, és maga is a család kovácsműhelyében kezdett dolgozni, patkolókovács lett. A család leszármazottai ma is élnek, Elekes Gyula gyermekei, Gyula és Éva családjaikkal jelenleg Szegeden, illetve Orosházán laknak.
Elekes Gyula szorgos munkája nyomán a kohóban mindig lobogott a tűz, pattogtak a szikrák, az udvaron csengett a vas. A kohó helyisége az utcára nézett, közvetlenül a nagykapu mellett alakították ki. Így, aki körülbelül 60 évvel ezelőtt végighaladt a Kastélykert utcán, biztosan felfigyelt a kohó tüzének lángjaira, a kesernyés füstszagra, a kapu előtti korláthoz pányvázott lovakra.
A több, mint száz éves épület az idők során nem változott jelentősen. A vastag, vályogfalú ház nem az Alföldön megszokott, hagyományos, háromosztatú parasztházak sorába tartozik, sokkal inkább az iparosok igényeit elégíti ki. Utcára néző két szobája – ahol ma az 1970-es, illetve az 1930-as éveket bemutató kiállítás kap helyet – korábban is lakószobaként funkcionált, a nagykapu melletti, nyitott kovácsműhelyben pedig munka folyt. Az udvar közepén régen is kerekes kút állt, ekörül csoportosultak a bognárok, kádárok, abroncskészítők apróbb létesítményei. Utóbbiak tevékenysége a kovácsmesterséghez kötődött, segítségükre volt a kohó állandóan lobogó tüze, izzó parazsa. A ház mögött elterülő kertet már Elekes Gyula családja is művelte, a máig meglévő nagy gyümölcsfák némelyikét még ők ültették.
A falu éppen Elekes Gyula aktív évei alatt – körülbelül az 1950-es évektől – olyan dinamikus változásokon ment keresztül, mint amilyen lázas munka a kovácsműhelyben folyt. Algyő lakosai ekkoriban kezdtek felhagyni a hagyományos paraszti, önellátó gazdálkodással, élelmiszereik megtermelésével, szerszámaik előállításával. Lassanként mesterségeket tanultak, gyárakban kezdtek tevékenykedni.
Algyő életmódváltásában a legnagyobb fordulópontot az olajbányászat megindulása jelentette. Az 1965-ös első fúrások megindulásával különféle változások is megkezdődtek, amelyek során a falu lakosainak életmódja megváltozott, a paraszti háztartásokat a polgári életvitel váltotta fel. Kiállításunk ezt a folyamatot hivatott bemutatni, és a Világok határán – Algyő az 1930 –1970-es években” címet viseli.
A látogató először a halászatot bemutató kiállítást tekintheti meg: a Tisza közelsége a falu lakosságának mindennapjait sokáig meghatározta, sőt, máig meghatározza. A halászmesterség sok algyői családnak jelentett kenyérkereseti lehetőséget. A folyó nemcsak halakat biztosított számukra, hanem az ártéri gazdálkodás komplex rendszerén belül épületfához juthattak, és a közlekedéshez kihasználhatták a vízi utat is, valamint gyümölcsösök telepítése, méhészetek létrehozása is lehetővé vált. A Tisza azonban nemcsak áldás, hanem átok is lehetett: A falu történetében több pusztító árvizet is feljegyeztek, például 1879-ből, amikor Szeged is csaknem megsemmisült. Pallavicini Sándor földbirtokos ekkor 300 holdnyi területet – a mai Sándorfalvát, ami ekkor jött létre – ajánlott fel a gyevieknek, hogy a folyótól távolabb kezdhessenek új életet. A költözés mellett azonban mindössze 74 család döntött. Az árvízveszély a XX. században sem szűnt meg, a folyó 1970-es áradása is majdnem katasztrófához vezetett. A 2000-es ciánszennyezés után pedig a halászat jelentőségének intenzív csökkenésével, szinte teljes megsemmisülésével kellett számolni.
Egy, a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak fenntartott terem (ahol a fiatalabb korosztály – míg szüleik nézelődnek – akár társasjáték segítségével is felfedezheti Algyőt!) meglátogatása után a látogató az 1970-es évek világát megidéző konyhába és fürdőszobába lép. Az idősebb látogatók nosztalgiával gondolhatnak vissza fiatal korukra.
A következő kiállítóhelyiségben egy lakószobát láthatunk az 1970-es évekből. A kiállítás itt mutatja be a kor jellegzetes kockaházait, illetve az olajbányászat megindulása miatt tapasztalt életmódváltást is.
A fentiek megtekintése után a tájház vendége újabb ugrást tehet a múltba, ugyanis a következő kiállítás az 1930-as évekbe viszi vissza. Az időszak jellemző bútorai között bemutatunk egy sublótot és egy karospadot, továbbá a kiállítás a ’30-as évek „környezetbarát” életmódjára is reflektál. Hiszen az iparosítás előtt egy önellátó gazdaság tagjai – a dél – alföldi régióra jellemzően – gyakran tanyán éltek és földjüket művelték. Mai kifejezéssel élve biogazdálkodást folytattak. Tevékenységük során nem termeltek szemetet, mindent hasznosítottak, amit a kiállításban a kukorica példája szemléltet. A régi algyőiek „öko programja” napjainkban is mintaadó lehet.
A következő terem egy összeállítást mutat be az Algyőn gyűjtött archív fényképekből, melyek tulajdonképpen minden eddig bemutatott egységhez illusztrációként illeszkednek. Emellett a kívülállók számára rejtelmesnek tűnő „ő-ző” nyelvjárást ismerhetik meg az érdeklődők.
Végül a nyárikonyha megtekintése következik, ahol, többek között, konyhaszekrény, egy mosdótál és egy takaréktűzhely alkotják a berendezést. A kiállítóhelyiség használható, előzetesen megrendelhető program választása esetén ételkóstoló, kemencében sütés lehetséges! A hagyományos népi ételek készítése a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is izgalmas része lesz.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Báthori Várkastély és Panoptikum
A Báthori-család a XIV
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar
A Muskátli Vendéglő mellett lévő Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatják
Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont
Az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája
Budapest Retro Élményközpont
EGY ÉLMÉNYDÚS, INTERAKTÍV IDŐUTAZÁSRA HÍVUNK A BUDAPEST RETRO ÉLMÉNYKÖZPONTBA!
Gyere el és…
Balatoni Múzeum
A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk
Bakonybéli Tájház
Bakonybéli Tájház - Egy módos bakonybéli gazda háza; A bakonyi indián játék
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája
Kemenes Vulkánpark
A Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti
Bajor Gizi Színészmúzeum
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye
Unicum Ház (Zwack Múzeum)
Bizonyára hallott már II
Aquacinema Gyógy- és Wellnessfürdő
A nagy múltú gyógyfürdő 4,5 hektáros területen 4 termál medencével, 3 élmény medencével, úszó- és gyerek medencével rendelkezik
Cinemaqua Film- és Naturpark
A látogatók elképesztő filmes világba csöppennek, ha ellátogatnak Kisvárdára
Fülei Szoborpark - Mesepark
A Balaton és Székesfehérvár között, egy kis faluban, Fülén népesült be szobrokkal nem is olyan régen egy falu széli fás terület
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Folly Arborétum
Dédnagyapánk, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Salföldi kőtenger
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Bazalt utca tanösvény
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét
A szeretet szobra
A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg
Nádasdy-kastély
A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót
Esterházy-kastély
Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Vadászati Múzeum (Grassalkovich-kastély)
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI
Vers utca
A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a „Vers utca” elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Borbély Vendégház
A Borbély Vendégház a birtok központ része, a kóstoló pince fölött található, szőlőskertek ölelésében
Atlas Apartman Bükfürdő
Szolgáltatásainkkal a pihenésre vágyó vendégeink igényeit szeretnénk kielégíteni
Akác-tanya
Jó hangulat és otthonos környezet…
Az Akác-tanya a finn-magyar tulajdonban lévő Innatura Hungary Kft
Szőlőskert Vendégház
Szőlőskert vendégházunkat a falusi turizmus keretein belül működtetjük Vajtán a Termálfürdőtől 400 méterre
Arika Vendégház
A vendégház, mely egy szép polgári kúria, Gyulán a fürdőövezetben, a belvárosban található, igényesen berendezett, a felújított várfürdő és az egyedülálló téglavár teljes közelségében
Iskolakert Apartman
Felújított apartmanunk családok, kisebb baráti társaságok részére nyújt kényelmes pihenési lehetőséget a "bodrogparti Athén" városában
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Graefl-kastély
“SOHA NEM AKARSZ ELMENNI”
Egy élhető világot szeretnénk, igaz százéves falak között, de korunk emberének igényeihez igazítva
Hotel Lövér
Hétvégi kirándulást vagy családi pihenést tervez? Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
HOTEL LÖVÉR - természet és wellness harmóniában
A szálloda a csend és nyugalom szigete, gyönyörű zöld környezetben a Soproni Természetvédelmi Terület közepén, mely speciális szubalpin klímájával tökéletes hely a szabadtéri sportok szerelmeseinek
JEKA „LÁSZLÓ” Ifjúsági Szálló
LÁSZLÓ házunk, ifjúsági szálláshelyünk Visegrád központjában helyezkedik el, így innen bármelyik visegrádi látnivaló gyalogosan elérhető
Tópart Cottage
A Cottage sokszínű hely, amely önmagában hordozza a családias hangulatot, igazán teljessé azonban a hozzánk érkező vendégek teszik
Dióliget
Talán Te is álmodozol Róla, hogy kiszállsz a mókuskerékből, kivonulsz a városból, életmódot váltasz és egy sokkal természet közelibb, vidéki légkörben éled a mindennapjaidat, ahol egészen más értékek válnak fontossá, mint amiben eddig léteztél
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
Elekes Gyula szorgos munkája nyomán a kohóban mindig lobogott a tűz, pattogtak a szikrák, az udvaron csengett a vas. A kohó helyisége az utcára nézett, közvetlenül a nagykapu mellett alakították ki. Így, aki körülbelül 60 évvel ezelőtt végighaladt a Kastélykert utcán, biztosan felfigyelt a kohó tüzének lángjaira, a kesernyés füstszagra, a kapu előtti korláthoz pányvázott lovakra.
A több, mint száz éves épület az idők során nem változott jelentősen. A vastag, vályogfalú ház nem az Alföldön megszokott, hagyományos, háromosztatú parasztházak sorába tartozik, sokkal inkább az iparosok igényeit elégíti ki. Utcára néző két szobája – ahol ma az 1970-es, illetve az 1930-as éveket bemutató kiállítás kap helyet – korábban is lakószobaként funkcionált, a nagykapu melletti, nyitott kovácsműhelyben pedig munka folyt. Az udvar közepén régen is kerekes kút állt, ekörül csoportosultak a bognárok, kádárok, abroncskészítők apróbb létesítményei. Utóbbiak tevékenysége a kovácsmesterséghez kötődött, segítségükre volt a kohó állandóan lobogó tüze, izzó parazsa. A ház mögött elterülő kertet már Elekes Gyula családja is művelte, a máig meglévő nagy gyümölcsfák némelyikét még ők ültették.
A falu éppen Elekes Gyula aktív évei alatt – körülbelül az 1950-es évektől – olyan dinamikus változásokon ment keresztül, mint amilyen lázas munka a kovácsműhelyben folyt. Algyő lakosai ekkoriban kezdtek felhagyni a hagyományos paraszti, önellátó gazdálkodással, élelmiszereik megtermelésével, szerszámaik előállításával. Lassanként mesterségeket tanultak, gyárakban kezdtek tevékenykedni.
Algyő életmódváltásában a legnagyobb fordulópontot az olajbányászat megindulása jelentette. Az 1965-ös első fúrások megindulásával különféle változások is megkezdődtek, amelyek során a falu lakosainak életmódja megváltozott, a paraszti háztartásokat a polgári életvitel váltotta fel. Kiállításunk ezt a folyamatot hivatott bemutatni, és a Világok határán – Algyő az 1930 –1970-es években” címet viseli.
A látogató először a halászatot bemutató kiállítást tekintheti meg: a Tisza közelsége a falu lakosságának mindennapjait sokáig meghatározta, sőt, máig meghatározza. A halászmesterség sok algyői családnak jelentett kenyérkereseti lehetőséget. A folyó nemcsak halakat biztosított számukra, hanem az ártéri gazdálkodás komplex rendszerén belül épületfához juthattak, és a közlekedéshez kihasználhatták a vízi utat is, valamint gyümölcsösök telepítése, méhészetek létrehozása is lehetővé vált. A Tisza azonban nemcsak áldás, hanem átok is lehetett: A falu történetében több pusztító árvizet is feljegyeztek, például 1879-ből, amikor Szeged is csaknem megsemmisült. Pallavicini Sándor földbirtokos ekkor 300 holdnyi területet – a mai Sándorfalvát, ami ekkor jött létre – ajánlott fel a gyevieknek, hogy a folyótól távolabb kezdhessenek új életet. A költözés mellett azonban mindössze 74 család döntött. Az árvízveszély a XX. században sem szűnt meg, a folyó 1970-es áradása is majdnem katasztrófához vezetett. A 2000-es ciánszennyezés után pedig a halászat jelentőségének intenzív csökkenésével, szinte teljes megsemmisülésével kellett számolni.
Egy, a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak fenntartott terem (ahol a fiatalabb korosztály – míg szüleik nézelődnek – akár társasjáték segítségével is felfedezheti Algyőt!) meglátogatása után a látogató az 1970-es évek világát megidéző konyhába és fürdőszobába lép. Az idősebb látogatók nosztalgiával gondolhatnak vissza fiatal korukra.
A következő kiállítóhelyiségben egy lakószobát láthatunk az 1970-es évekből. A kiállítás itt mutatja be a kor jellegzetes kockaházait, illetve az olajbányászat megindulása miatt tapasztalt életmódváltást is.
A fentiek megtekintése után a tájház vendége újabb ugrást tehet a múltba, ugyanis a következő kiállítás az 1930-as évekbe viszi vissza. Az időszak jellemző bútorai között bemutatunk egy sublótot és egy karospadot, továbbá a kiállítás a ’30-as évek „környezetbarát” életmódjára is reflektál. Hiszen az iparosítás előtt egy önellátó gazdaság tagjai – a dél – alföldi régióra jellemzően – gyakran tanyán éltek és földjüket művelték. Mai kifejezéssel élve biogazdálkodást folytattak. Tevékenységük során nem termeltek szemetet, mindent hasznosítottak, amit a kiállításban a kukorica példája szemléltet. A régi algyőiek „öko programja” napjainkban is mintaadó lehet.
A következő terem egy összeállítást mutat be az Algyőn gyűjtött archív fényképekből, melyek tulajdonképpen minden eddig bemutatott egységhez illusztrációként illeszkednek. Emellett a kívülállók számára rejtelmesnek tűnő „ő-ző” nyelvjárást ismerhetik meg az érdeklődők.
Végül a nyárikonyha megtekintése következik, ahol, többek között, konyhaszekrény, egy mosdótál és egy takaréktűzhely alkotják a berendezést. A kiállítóhelyiség használható, előzetesen megrendelhető program választása esetén ételkóstoló, kemencében sütés lehetséges! A hagyományos népi ételek készítése a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is izgalmas része lesz.