Albertirsa látnivalói
Gyurgyalagos
Cím
Albertirsa
külterület
47.260834 N, 19.634736 E
Kapcsolat
Web: www.albertirsa.hu
Feltehetőleg Alberti község újratelepítése után (1711-től) alakult ki a jelenlegi löszfal. A környékbeli községek (Pilis, Pusztavacs, Mikubuda, Dános puszta és a tanyavilág) lakói hordták innen az agyagot építési célra vert fal és vályogtégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével nagymértékben csökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat rövid időn belül teljesen meg is szűnt (kb. az 1970-es években).

Valószínűleg ekkor foglalták el a gyurgyalagok (Merops apiaster) a számukra kedvezőbb feltételeket biztosító és immár háborítatlan bányát. Előtte a földekre kijáró parasztok szekerei által kijárt löszmélyutak oldalait használták fészkelő helyül.

A gyurgyalag a legszínpompásabb madaraink egyike. A telet Afrika trópusi vidékén tölti, költőterületére csak májusban érkezik, és szeptemberben már el is hagyja azt. Ha fészkelésével a földhöz is van kötve (kb. 1,5 m hosszú lösz- vagy homokfalba ásott odúban költ), egyébként a levegő madara, nyilalló suhanásával akár versenyre kelhetne a fecskével is. Verőfényes napokon a repülő gyurgyalagnál szebb madarat kívánni sem lehet.

A "piripió" étlapján fullánkos rovarok, szitakötők, lepkék és bogarak találhatók, melyeket ügyes fordulékonysággal, repülés közben zsákmányol. Lágy bugyborékoló "prü-prü", " gyur-gyur"-szerű hangja semmilyen más madáréval nem téveszthető össze. Hazánkban fokozottan védett, eszmei természetvédelmi értéke 100.000,- Ft/egyed.

A löszfalban található költőüregeket sajnos gyakran seregélyek (Sturnus vulgaris) és mezei verebek (Passer montanus) foglalják el a később hazatérő gyurgyalagok elől, egy lyukat pedig egy vörösvércse (Falco tinnunculus) pár sajátított ki magának.
A partfal védelmét élvezi még több tucat üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) is, melyek labirintusszerű két-három méter mélységű, igen kiterjedt, és több bejárattal rendelkező nyúlüregekben élnek.