Csapody-kastély

Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás előtti) földesura. A szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt. 1849. március 2-án Roboz István író volt a vendége, aki itt, az ősfákkal körülvett, romantikus kastélyban írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét.

1850-ben Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. Csapody (súlyosabb testalkata ellenére) maga is jó lovas, remek fogathajtó – és kiváló lótenyésztő volt. Ma is áll az uradalmi istálló épülete és ezzel átellenben a valamikori (feltételezhető) kocsiszín, amelyet a világháború előtt marhaistállónak használtak. Ma ebben működik a község művelődési háza.

Csapody Pál halála után, 1856-tól több birtokosa is volt a kastélynak, így gróf Wickenburg, majd a Tallián család, később az osztrák Satzger család vásárolta meg a kastélyt és annak birtokait, melyeken kiterjedt gazdálkodást folytattak nemzedékeken át, jelentős részt vállalva a falu felvirágoztatásából. A II. világháború alatt a Satzger család külföldre menekült. Üresen maradt kastélyukat napok alatt kifosztották, értékes berendezését széthordták, az épület is megrongálódott. A háború után után a kastélyt és birtokait államosították, majd itt kezdődött meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés.

Az páfrányfenyőkkel és piramistölgyekkel beültetett, híres kastélypark nagyrészt elpusztult – helyén ekkor mezőgazdasági gépállomás és szocialista stílusú barakkházak épültek. 1980-85 között a kastélyt átépítették, akkor egyszerűbb tetőzetet kapott,

2000. nyarán pedig belső átalakításra került sor. 2007-ben megszűnt a Csapody kastélyban működő Mezőgazdasági Szakiskola – a kastély azóta üresen áll.