Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony az Erzsébet major közelében, amit a helybéliek Törökhagyásként is említenek.
Némelyek a helyet Hetyének, mások Ketyének ismerik.
A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként.
A gótikus torony nyugati oldalán félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak látható.
Az utóbbi azonban csak részben ép.
A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte.
Annak ellenére, hogy papját csak 1327-ben említik első ízben, András pap, majd 1333-34-ben Jakab plébánosról esik szó, a templom, építészettörténeti érvek alapján, feltétlen Árpád kori és román stílusú építészeti emlékek sajátosságait mutatja.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templomot is ekkor rombolhatták le.
1888-s régészeti ásatások alkalmával sok embericsont került napvilágra, továbbá kőedények, lópatkó, csatgomb, vaskapocs, néhány vaskés és egy kis ezüstérem.
A régiségeket Szabó István régész a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.
" /> Kirándulás itthon - Magyarország látnivalói egy helyen!
Ádánd látnivalói
Árpád-kori templomrom
Cím
Ádánd
Külterület, Hetye-dűlő
46.840366 N, 18.192183 E
Kapcsolat
Nincs megadva

Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony az Erzsébet major közelében, amit a helybéliek Törökhagyásként is említenek.



Némelyek a helyet Hetyének, mások Ketyének ismerik.



A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként.



A gótikus torony nyugati oldalán félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak látható.



Az utóbbi azonban csak részben ép.



A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte.



Annak ellenére, hogy papját csak 1327-ben említik első ízben, András pap, majd 1333-34-ben Jakab plébánosról esik szó, a templom, építészettörténeti érvek alapján, feltétlen Árpád kori és román stílusú építészeti emlékek sajátosságait mutatja.



A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templomot is ekkor rombolhatták le.



1888-s régészeti ásatások alkalmával sok embericsont került napvilágra, továbbá kőedények, lópatkó, csatgomb, vaskapocs, néhány vaskés és egy kis ezüstérem.



A régiségeket Szabó István régész a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.