A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az  Ulánus- vagy  Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.

Az épület alatt – még itt, Hegyalján is -ritka dongaboltozatos pince található, melyből az úttest alatti alagúton a Római katolikus templom altemplomába lehet átjutni. Ennek az átjárási lehetőségnek praktikus okai voltak a XVII. század közepéig: a reformáció eszméinek gyors terjedésével egyre nőtt a református gyülekezet száma, imahelyük viszont nem volt. Az „asszonyháború” néven elhíresült közel száz év alatt a Római katolikus templomban hol a katolikusok, hol a reformátusok miséztek illetve tartották istentiszteleteiket, mindig az a gyülekezet, mely asszonyainak hangja erősebb volt. Az éppen kiszorult hívek a Rákóczi-ház pincéjében tartották miséjüket. Ez bizonyítja a falba épített szenteltvíztartó is. Egy hosszú időszak alatt 1676-1751 között többnyire a reformátusok használták a Római katolikus templomot. Az asszonyok hangja elhallatszott az udvarig is, s az asszonyháborúnak maga Mária Terézia vetett véget; leiratában kijelölt egy területet a reformátusok számára, ahol felépítették felekezetük templomát .

Az 1800-as évek végétől az épület lakóházként funkcionált, többnyire orvosok lakták. Utolsó lakója – és itt volt a rendelője is  – Dr. Horváth László orvos volt. 1975-től  Helytörténeti Gyűjtemény található az épületben.


Állandó kiállítások:

Jászai Pál történetíró emlékszobája

Abaújszántó, 1809. II. 19.-u.o. 1852. XII. 29.

Történetíró, emellett jog- és nyelvtudományokkal foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Bécsi Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban Batthyány Lajos miniszterelnök titkára. Legjelentősebb munkája a kétkötetes Magyarország története, mely a korának jelentős tudományos vállalkozása volt.


Kalocsay Kálmán eszperantista emlékszobája
Abaújszántó, 1891. X. 6.- Budapest, 1976. III. 25.

Az orvostudományok és az eszperantó nyelv professzora. Gazdag életművében kiemelkedő az orvosi szakírói munkássága. Irodalmi és nyelvészeti munkásságát a legnagyobbak között tartja számon az eszperantó világ is.


A Csizmadia céh relikviái
A gyűjtemény a helyi csizmadiáknak állít emléket, munkásságuk tárgyi emlékeit őrzi. A céh közel 250 tagja híres lábbeliket készített, ezen túl egy erősen szervezett, élénk kulturális és közösségi életet teremtett tagjai számára.


Népi használati tárgyak, eszközök

Főként településünkről származó, a mindennapi élet tárgyait mutatja be a gyűjtemény, amelyek praktikusságuk mellett használóik szépérzékét, igényességét is bizonyítják.


Drozsnyik István

A helyi születésű (1951.07.18.-) alkotó, a modern képzőművészet elismert  alakja. A gyűjteményben főleg performanszai láthatók.


" /> Kirándulás itthon - Magyarország látnivalói egy helyen!
Abaújszántó látnivalói
Helytörténeti Gyűjtemény
Cím
Abaújszántó
Béke u. 42.
48.276362 N, 21.185378 E
Kapcsolat
Telefon: 47/330-847
Web: -
Email küldése

A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az  Ulánus- vagy  Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.


Az épület alatt – még itt, Hegyalján is -ritka dongaboltozatos pince található, melyből az úttest alatti alagúton a Római katolikus templom altemplomába lehet átjutni. Ennek az átjárási lehetőségnek praktikus okai voltak a XVII. század közepéig: a reformáció eszméinek gyors terjedésével egyre nőtt a református gyülekezet száma, imahelyük viszont nem volt. Az „asszonyháború” néven elhíresült közel száz év alatt a Római katolikus templomban hol a katolikusok, hol a reformátusok miséztek illetve tartották istentiszteleteiket, mindig az a gyülekezet, mely asszonyainak hangja erősebb volt. Az éppen kiszorult hívek a Rákóczi-ház pincéjében tartották miséjüket. Ez bizonyítja a falba épített szenteltvíztartó is. Egy hosszú időszak alatt 1676-1751 között többnyire a reformátusok használták a Római katolikus templomot. Az asszonyok hangja elhallatszott az udvarig is, s az asszonyháborúnak maga Mária Terézia vetett véget; leiratában kijelölt egy területet a reformátusok számára, ahol felépítették felekezetük templomát .


Az 1800-as évek végétől az épület lakóházként funkcionált, többnyire orvosok lakták. Utolsó lakója – és itt volt a rendelője is  – Dr. Horváth László orvos volt. 1975-től  Helytörténeti Gyűjtemény található az épületben.




Állandó kiállítások:


Jászai Pál történetíró emlékszobája




Abaújszántó, 1809. II. 19.-u.o. 1852. XII. 29.



Történetíró, emellett jog- és nyelvtudományokkal foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Bécsi Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban Batthyány Lajos miniszterelnök titkára. Legjelentősebb munkája a kétkötetes Magyarország története, mely a korának jelentős tudományos vállalkozása volt.






Kalocsay Kálmán eszperantista emlékszobája



Abaújszántó, 1891. X. 6.- Budapest, 1976. III. 25.



Az orvostudományok és az eszperantó nyelv professzora. Gazdag életművében kiemelkedő az orvosi szakírói munkássága. Irodalmi és nyelvészeti munkásságát a legnagyobbak között tartja számon az eszperantó világ is.






A Csizmadia céh relikviái



A gyűjtemény a helyi csizmadiáknak állít emléket, munkásságuk tárgyi emlékeit őrzi. A céh közel 250 tagja híres lábbeliket készített, ezen túl egy erősen szervezett, élénk kulturális és közösségi életet teremtett tagjai számára.






Népi használati tárgyak, eszközök




Főként településünkről származó, a mindennapi élet tárgyait mutatja be a gyűjtemény, amelyek praktikusságuk mellett használóik szépérzékét, igényességét is bizonyítják.






Drozsnyik István




A helyi születésű (1951.07.18.-) alkotó, a modern képzőművészet elismert  alakja. A gyűjteményben főleg performanszai láthatók.