Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes.
A szoba és a konyhaelrendezés módja a korábban általános szokásos lakásrendnek felel meg, a huszadik század első negyedében használt tárgyegyüttessel van berendezve.
A bemutatott tárgyvilág a szőlőművelő kapás és summás család életmódját képezi.
A konyhában féloldalas szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés, főzés tárgyai között látható a háromlábú vas és cserép lábas serpenyő, a lapos fenekű vaslábasok, a kenyérsütő tepsik.
A gömöri fazekasközpontból hozták vásárba a cserépedényeket, melyeknek jellegzetes csoportját alkotják a nagy fazekak. A tűzálló agyagból készült főzőedény olyan ételek készítésére volt alkalmas, melyeknek - mint a káposzta, bab, húsleves, kása - egyenletes, lassú tűz kellett.
Főztek benne szabad tűzhelyen, vagy bent a kemencében, illetve tüzelőpadkán, ahol kétoldalt a fazék mellé rakták a tüzet.
A tűzhely szerszámai közül látható a falhoz támasztott szénvonó és a tűzélesztésre használt tűzfújó.
A kenyérsütés eszközei közül a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütőlapát idézi a dagasztás, sütés folyamatát.
A dagasztáshoz már előző nap készültek, elkészítették a kovászt, elővették a teknőt, szitát, kovászfát, kovászkendőt, szakajtókosarat, kenőtollat, kenyértartókat.
Másnap korán reggel a szobában, a kaszli előtt dagasztottak.
Egy hat-tízgyermekes családnál húsz kilogramm lisztből 6-7 kenyeret sütöttek. A gyerekeknek cipókat készítettek. Egy hónapban általában kétszer sütöttek kenyeret.
A tej feldolgozásának eszköze a köpülő, amelyben a tejfel, aludttejet függőleges irányban mozgó verővel ütötték, segítségével a vajat készítették.
A tejesfazekak, tejesköcsögök száma a tehéntartással, a tehenek számával függött össze. Helyük a köcsögfán, a kerítésen, vagy a konyhában, kamrában volt.
Az olajos edényben tárolták a böjti ételkészítéshez szükséges étolajat.
A tésztafőzésnél a főzőedények mellett fontos a cserépszűrő szerepe is. Szilvaíz tárolására mázas fazekat, csuprot használták.
A vizespadon két vizeskorsó fért el. Nem csak a házban használták a vizeskorsót, hanem a mezőn is. Régen csörgős korsóval jártak a határba, azt használták a víz szállítására és ivásra.
A pitvar szemközti falán a díszesebb bélapátfalvi tányérok sorakoznak.
" />
Kirándulás itthon - Magyarország látnivalói egy helyen!
Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes.
A szoba és a konyhaelrendezés módja a korábban általános szokásos lakásrendnek felel meg, a huszadik század első negyedében használt tárgyegyüttessel van berendezve.
A bemutatott tárgyvilág a szőlőművelő kapás és summás család életmódját képezi.
A konyhában féloldalas szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés, főzés tárgyai között látható a háromlábú vas és cserép lábas serpenyő, a lapos fenekű vaslábasok, a kenyérsütő tepsik.
A gömöri fazekasközpontból hozták vásárba a cserépedényeket, melyeknek jellegzetes csoportját alkotják a nagy fazekak. A tűzálló agyagból készült főzőedény olyan ételek készítésére volt alkalmas, melyeknek - mint a káposzta, bab, húsleves, kása - egyenletes, lassú tűz kellett.
Főztek benne szabad tűzhelyen, vagy bent a kemencében, illetve tüzelőpadkán, ahol kétoldalt a fazék mellé rakták a tüzet.
A tűzhely szerszámai közül látható a falhoz támasztott szénvonó és a tűzélesztésre használt tűzfújó.
A kenyérsütés eszközei közül a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütőlapát idézi a dagasztás, sütés folyamatát.
A dagasztáshoz már előző nap készültek, elkészítették a kovászt, elővették a teknőt, szitát, kovászfát, kovászkendőt, szakajtókosarat, kenőtollat, kenyértartókat.
Másnap korán reggel a szobában, a kaszli előtt dagasztottak.
Egy hat-tízgyermekes családnál húsz kilogramm lisztből 6-7 kenyeret sütöttek. A gyerekeknek cipókat készítettek. Egy hónapban általában kétszer sütöttek kenyeret.
A tej feldolgozásának eszköze a köpülő, amelyben a tejfel, aludttejet függőleges irányban mozgó verővel ütötték, segítségével a vajat készítették.
A tejesfazekak, tejesköcsögök száma a tehéntartással, a tehenek számával függött össze. Helyük a köcsögfán, a kerítésen, vagy a konyhában, kamrában volt.
Az olajos edényben tárolták a böjti ételkészítéshez szükséges étolajat.
A tésztafőzésnél a főzőedények mellett fontos a cserépszűrő szerepe is. Szilvaíz tárolására mázas fazekat, csuprot használták.
A vizespadon két vizeskorsó fért el. Nem csak a házban használták a vizeskorsót, hanem a mezőn is. Régen csörgős korsóval jártak a határba, azt használták a víz szállítására és ivásra.
A pitvar szemközti falán a díszesebb bélapátfalvi tányérok sorakoznak.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
RepTár Szolnoki Repülőmúzeum
A RepTár, Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában
Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont
A Kemenes Vulkán Park 2013
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült.
Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes.
A szoba és a konyhaelrendezés módja a korábban általános szokásos lakásrendnek felel meg, a huszadik század első negyedében használt tárgyegyüttessel van berendezve.
A bemutatott tárgyvilág a szőlőművelő kapás és summás család életmódját képezi.
A konyhában féloldalas szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés, főzés tárgyai között látható a háromlábú vas és cserép lábas serpenyő, a lapos fenekű vaslábasok, a kenyérsütő tepsik.
A gömöri fazekasközpontból hozták vásárba a cserépedényeket, melyeknek jellegzetes csoportját alkotják a nagy fazekak. A tűzálló agyagból készült főzőedény olyan ételek készítésére volt alkalmas, melyeknek - mint a káposzta, bab, húsleves, kása - egyenletes, lassú tűz kellett.
Főztek benne szabad tűzhelyen, vagy bent a kemencében, illetve tüzelőpadkán, ahol kétoldalt a fazék mellé rakták a tüzet.
A tűzhely szerszámai közül látható a falhoz támasztott szénvonó és a tűzélesztésre használt tűzfújó.
A kenyérsütés eszközei közül a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütőlapát idézi a dagasztás, sütés folyamatát.
A dagasztáshoz már előző nap készültek, elkészítették a kovászt, elővették a teknőt, szitát, kovászfát, kovászkendőt, szakajtókosarat, kenőtollat, kenyértartókat.
Másnap korán reggel a szobában, a kaszli előtt dagasztottak.
Egy hat-tízgyermekes családnál húsz kilogramm lisztből 6-7 kenyeret sütöttek. A gyerekeknek cipókat készítettek. Egy hónapban általában kétszer sütöttek kenyeret.
A tej feldolgozásának eszköze a köpülő, amelyben a tejfel, aludttejet függőleges irányban mozgó verővel ütötték, segítségével a vajat készítették.
A tejesfazekak, tejesköcsögök száma a tehéntartással, a tehenek számával függött össze. Helyük a köcsögfán, a kerítésen, vagy a konyhában, kamrában volt.
Az olajos edényben tárolták a böjti ételkészítéshez szükséges étolajat.
A tésztafőzésnél a főzőedények mellett fontos a cserépszűrő szerepe is. Szilvaíz tárolására mázas fazekat, csuprot használták.
A vizespadon két vizeskorsó fért el. Nem csak a házban használták a vizeskorsót, hanem a mezőn is. Régen csörgős korsóval jártak a határba, azt használták a víz szállítására és ivásra.
A pitvar szemközti falán a díszesebb bélapátfalvi tányérok sorakoznak.