Ezen a területen a régészeti ásatások nyomán és a leírások alapján megállapítható, hogy mindig volt lakott település, bár többször elnéptelenedtek ezek a falvak hosszabb - rövidebb időre.
A legutóbbi feljegyzések szerint a szalóki részen legkorábban reformátusok telepedtek meg, majd őket követték a római katolikus felekezetűek, akik Tiszaszalókon mindvégig többséget alkottak.
Az abádi újratelepülés során színtiszta magyar reformátusok érkeztek, és Tiszaabád mindvégig megőrizte református többségét.
Mivel az újratelepülés során a két falut csak egy utca -a mai Deák Ferenc utca - választotta el, így többször is felmerült egyesítésük gondolata.
A végső egyesítés 1896-ban történt meg, s ekkor kapta mai nevét Abádszalók.
A református gyülekezetek azonban nem egyesültek ekkor. Megtartották külön lelkészi állásukat, iskolájukat, presbitériumukat.
Az abádi református templom 1789-ben épült, a szalóki 1822-ben.
Az Abádi templomnak három: a legnagyobb 560, a középső 330, míg a legkisebb 145 kg, a szalókinak két harangja van: 139 és 66 kilogrammos.
A két egyházközségben 1971-ig két lelkész szolgált, 1971-től, miután nyugalomban vonult az utolsó szalóki lelkész az abádi lelkész látta el a szolgálatokat.
A presbitériumok 1986 őszén kérvényezték a két gyülekezet egyesítését, ami 1987-ben meg is történt.
" />
Kirándulás itthon - Magyarország látnivalói egy helyen!
Cím
Abádszalók
Széchenyi István út 38.
47.482600 N, 20.596478 E
Kapcsolat
Nincs megadva
Ezen a területen a régészeti ásatások nyomán és a leírások alapján megállapítható, hogy mindig volt lakott település, bár többször elnéptelenedtek ezek a falvak hosszabb - rövidebb időre.
A legutóbbi feljegyzések szerint a szalóki részen legkorábban reformátusok telepedtek meg, majd őket követték a római katolikus felekezetűek, akik Tiszaszalókon mindvégig többséget alkottak.
Az abádi újratelepülés során színtiszta magyar reformátusok érkeztek, és Tiszaabád mindvégig megőrizte református többségét.
Mivel az újratelepülés során a két falut csak egy utca -a mai Deák Ferenc utca - választotta el, így többször is felmerült egyesítésük gondolata.
A végső egyesítés 1896-ban történt meg, s ekkor kapta mai nevét Abádszalók.
A református gyülekezetek azonban nem egyesültek ekkor. Megtartották külön lelkészi állásukat, iskolájukat, presbitériumukat.
Az abádi református templom 1789-ben épült, a szalóki 1822-ben.
Az Abádi templomnak három: a legnagyobb 560, a középső 330, míg a legkisebb 145 kg, a szalókinak két harangja van: 139 és 66 kilogrammos.
A két egyházközségben 1971-ig két lelkész szolgált, 1971-től, miután nyugalomban vonult az utolsó szalóki lelkész az abádi lelkész látta el a szolgálatokat.
A presbitériumok 1986 őszén kérvényezték a két gyülekezet egyesítését, ami 1987-ben meg is történt.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
RepTár Szolnoki Repülőmúzeum
A RepTár, Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában
Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont
A Kemenes Vulkán Park 2013
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
Ezen a területen a régészeti ásatások nyomán és a leírások alapján megállapítható, hogy mindig volt lakott település, bár többször elnéptelenedtek ezek a falvak hosszabb - rövidebb időre.
A legutóbbi feljegyzések szerint a szalóki részen legkorábban reformátusok telepedtek meg, majd őket követték a római katolikus felekezetűek, akik Tiszaszalókon mindvégig többséget alkottak.
Az abádi újratelepülés során színtiszta magyar reformátusok érkeztek, és Tiszaabád mindvégig megőrizte református többségét.
Mivel az újratelepülés során a két falut csak egy utca -a mai Deák Ferenc utca - választotta el, így többször is felmerült egyesítésük gondolata.
A végső egyesítés 1896-ban történt meg, s ekkor kapta mai nevét Abádszalók.
A református gyülekezetek azonban nem egyesültek ekkor. Megtartották külön lelkészi állásukat, iskolájukat, presbitériumukat.
Az abádi református templom 1789-ben épült, a szalóki 1822-ben.
Az Abádi templomnak három: a legnagyobb 560, a középső 330, míg a legkisebb 145 kg, a szalókinak két harangja van: 139 és 66 kilogrammos.
A két egyházközségben 1971-ig két lelkész szolgált, 1971-től, miután nyugalomban vonult az utolsó szalóki lelkész az abádi lelkész látta el a szolgálatokat.
A presbitériumok 1986 őszén kérvényezték a két gyülekezet egyesítését, ami 1987-ben meg is történt.