Gerencsérvár romjai
Cím
Pusztavám

47.431017 N, 18.227574 E
Kapcsolat
Nincs megadva
A vár romjai a Vértes nyugati lábánál, az oroszlány-pusztavámi úttól keletre a Fekete-ér-patak mellett, erdős területen találhatók.
13 x 7m alapterületű toronyszerű épület, amely 18-29 m magas volt egykor. Két vagy három emeletes lehetett. Csák Ugrin építtette 1140 körül.
Várként emlegetik, valójában középkori főúri lakótorony volt.
A kőből épült vastagfalú torony a várúr családja menedékéül szolgált.
A birtokos nemes személyzetének jó része a környező falvakban lakott.
Katonaság is szolgált az épületben, melynek falába emeletenként külön külön lezárható lépcsőt építettek.
Nevét a körülötte megtelepedő fazekasoktól, a gerencsérektől kapta. Valószínűleg a Vértes legrégebbi építménye.
Első említése 1231 ből való. Csák Miklós, Ugrin érsek testvére, ekkor kelt végrendeletében Lőrincz fiár a hagyja.
Két évszázadig volt királyi vadászterület, I.Lajos kedvelt vadászháza, melynek vonzerejét fokozta, a közeli halban gazdag Szépvíz- ér és Fekete- víz. 1346 és 1366 között több okiratot keltezett innen.
1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni hadjáratról a Velencei köztársaság követeivel.
A XV. század közepe táján kapta meg a Rozgonyi család, 1446-ban már az övék. 1466-ban várként írtak róla, ekkor - a Rozgonyiak többi dunántúli várához hasonlóan - az Újlakiaké volt.
1490 után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek adta át.
A vár későbbi sorsát nem ismerjük. Valószínű, hogy Székesfehérvár, majd Csókakő várának elfoglalása, tehát 1544 után pusztult el.
Ma 2-3 m magas romjai, és a vizesárok nyoma még látható.